Molnár Mária: Néprajzi Közlemények 31. évfolyam - A gimnázium szerepe egy paraszti közösség társadalmi mozgásában (Budapest, 1989)

Dokumentumok 1-20. sz

Igen kedves Testvéreim! Ha ezt tesszük, akkor nemcsak mi tiszteljük Gaál István emlékét igazán, hanem akkor neveljük bele a mi utódainkba is Gaál István emlékének tiszteletét! Mert csak a példa vonz! Nekünk tehát Gaál István példáján kell lelkesülnünk és akkor a mi példánkon fognak lelkesülni a mi gyermekeink, a mi utódaink is ennek a matyó népnek, és vele együtt az egész magyar nemzetnek szebb és boldogabb jövőjéért! Ha ez valóban bekövetkezik, akkor elmondhatja az utókor: íme él Gaál István szelleme! Éljen örökké! Ugy legyen! 1939. febr. 2. Záróbeszéd a Kat. Köri közgyűlésen Mennyire igaz, hogy egy társadalmi réteg vagy osztály ereje elsősorban annak megszervezettségétől függ, azt szinte kirívóan mutatja a mezőkövesdi helyzet. A község lakossága legalább 23 és félezer, de inkább 24,000 lelket számlál. Ebből a nagy sokaságból legfeljebb két és félezer azoknak a száma, akiknek az ipar, a kereskedelem és mondjuk az íróasztal adja a kenyeret, míg a többi, tehát a lakosságnak közel kilencven százaléka a földből élő kis-, és törpegazda, mezőgazdasági munkás; valamennyi egy vér, egy eredet, valamennyi matyó. — De a kisipar terén elhelyezkedők legnagyobb része, sőt a kereskedelemből élők egy része is ebből a törzsből szakadt ki csak a legutolsó félévszázadban és vagy még meglévő kis földecskéje vagy legalább is közeli rokonsága révén most is inkább ebben, a község igazi jellegét megadó társadalmi rétegben érzi magát otthon. És mégis, mit tapasztalhatott itt Mezőkövesden a tárgyilagosan, a nyitott szemmel néző? Azt a meglepő valóságot, hogy ennek a nagy tömegnek édes-kevés szava volt akár a község, akár a maga sorsának intézésében. Miért? Mert nem volt semmiféle társadalmi szervezettsége, amely egységesen irányította volna gondolkozását, amely ápolta volna benne a faji összetartozás érzetét, amely nevelte volna benne az