Molnár Mária: Néprajzi Közlemények 31. évfolyam - A gimnázium szerepe egy paraszti közösség társadalmi mozgásában (Budapest, 1989)

Dokumentumok 1-20. sz

főkántor úr házában voltak. így azután 1923. év nyarán egyszer valami angol—amerikai és egyszer egy nagyobb svájci látogatás idején engedtem át a külföldieknek összesen 5 darab pamutos matyó-hímzést az előállítási áron 35,000 K. Ugyancsak 1923. őszén adtam át Zsóry Lajosné úrnő kérésére két darab műselmyes hímzést svájci üdülésen lévő leányaihoz való utaztában viendő ajándék céljaira összesen 20 000 K-ért. Végül a miskolci gör. kath. nőegylet 1923. decemberi karácsonyi jótékony célú kiállítására kérték el kollekciómat, s ezalkalommal beleegyeztem abba, hogy a kiállított tárgyak egy részét a jótékony célra el is adhassák oly módon, hogy az ezzel járó költségek, esetleges adó stb. céljaira az ára 10%-t használja fel a nőegylet. Miután a nőegylet ezen kérdések, tehát az adó (forgalmi) elintézésének kérdését is magára vállalta, az eladott összesen 16 darab kézimunka árából a fenti célra bizonyos összeget (több mint tíz százalékot) levonva 949 000 K-t kaptam kézhez a kiállítás vezetőségétől. Ugyanezen alkalommal határoztam el magamat arra, hogy az eddig kizárólag ideális célból, a matyó kézimunkának ismét a helyes irányba való terelése érdekében végzett munkámmal járó igen nagy költségeimnek némi fedezésére a jövőben többet is előállíttatok mégpedig egyenesen eladás céljából. Ezért tehát - tekintve, hogy ezt már iparszerű foglalkozásnak néztem — azonnal kikértem az Ipar-Igazolványt, bejelentettem a dolgot a miskolci pénzügyigazgatóságnak, kértem a forgalmi adóellenőrzés céljaira szolgáló törzslap kiállítását, a kiállítási kollekcióm darabjait pontosan leltároztam (időközben a külföldieknek eladott és a jótékony célra átengedett darabokat részben pótoltam), felfektettem szabályszerű pénztári naplót, kiváltottam a forgalmiadó-könyvet stb. Első eladásaim 1923. december hó legvégén, az újabb törekvésem berendezései közben történtek a karácsonyi és újévi ünnep közötti napokban. Ezeket az eladásokat könyveimben a legelső tételekként azonnal és pontosan bevezettem, utánuk a forgalmi adót pontosan leróttam és tudomásom szerint azóta igazi kifogás a forgalmi adók szabályszerű lerovása tekintetében ellenem nem volt. Minden előállított munkáról pontos raktárkönyvet vezetek, amelynek a pénztárkönyvvel és a forgalmiadókönywel való összehasonlítása bárkit meggyőzhet arról, hogy tőlem egyetlen munka sem