Molnár Mária: Néprajzi Közlemények 31. évfolyam - A gimnázium szerepe egy paraszti közösség társadalmi mozgásában (Budapest, 1989)

Dokumentumok 1-20. sz

épített matyó házban egy igazi matyó lakodalmat ült a falujából nagynehezen kihozott nagy számú matyóság. Körülbelül tíz évvel ezelőtt kezdte meg nyilvános szereplését a finomabb fajtájú színes matyó kézimunka Morvay Jánosné úrnő, mezőkövesdi főjegyző nejének közvetítésével és buzgolkodásából az Izabella főhercegasszony védnöksége alatt álló pozsonyi háziipari egyesület útján. Nevezett úrnőnek elsősorban az volt a célja eme buzgolkodásában, hogy a matyó nőknek csodálatos hímzési ügyességét megmentve, néhány szegény asszonynak keresetet biztosítson. Ez a kezdeményezés sikeres volt ugyan s rendkívül értékes különösen azért, mert útját állta annak, hogy a műveletlen, magára hagyott asszonyok egyrészt elhagyják, másrészt vezetés hiányában a rendkívül értékes népművészetet az ízléstelenség kátyújába belevigyék, mégis meglehetős szerény keretek között mozgott. 1910 farsangja igazi fordulópontot jelent a matyó népművészetnek és úgy lehet az egész matyóságnak is a történetében. Mezőkövesdi Tarnay Gyula akkori borsodi alispán most főispán és néhány borsodi mágnásnak úgylátszik Izabella főhercegasszony Őfenségének kívánsága vagy eszméje alapján keresztül vitte, hogy számos fővárosi mágnás szereplővel együtt az akkori opera bálon főatrakcióként egy matyó lakodalmat mutathattak be, amelyhez a kosztümöket Morvay Jánosné úrnő közvetítésével és felügyelete mellett egyenesen Mezőkövesdről a matyó legényektől, lányoktól, menyecskéktől kölcsönözték ki, illetve azokat teljesen az eredeti formában matyó asszonyokkal csináltattak, akik azután tömegesen jöttek fel mint a mágnás-asszonyok és leányaik öltöztetői. Ekkor kapta a matyósag az első nagyobb summa pénzt a maga népművészetének kamatjaként. A gyönyörű kosztümök, a pompás hímzések ráterelték az úri hölgyvilág figyelmét a matyó kézimunkákra s az ország figyelmét a különös s mégis rendkívül meglepően szép matyó népviseletre. A lapok napokon keresztül hasábos cikkeket közöltek az eddig alig ismert avagy legalább is észre nem vett népről. A jég meg volt törve. 1911. év október hó 15-én nagy kísérettel Mezőkövesdre érkezett egyenesen a matyók meglátogatására Izabella főhercegasszony, aki a matyóságnak most már főpátrónusa. Ez alkalommal egy érdekes,