Molnár Mária: Néprajzi Közlemények 31. évfolyam - A gimnázium szerepe egy paraszti közösség társadalmi mozgásában (Budapest, 1989)

Dokumentumok 1-20. sz

búzakalászt tartó kar díszlik, mint minden bizonnyal a nagyon eredményes földmíveléssel való foglalkozás jele. Azonban alig pár évtized múlva jött a török megszállás, a török pusztítás. A lakosság egy része elmenekült, másik része fokozatosan elpusztult a török rablás, sanyargatás alatt. Ez az idő nem volt alkalmas a földmívelésre. A maroknyira — a törökvilág végéig alig 200 lélekre, 41 családra - csökkent lakosság kényszerült teljesen lemondani a komoly földmívelésről és megélhetését olyan állatok tartásával kellett biztosítania, amelyekkel könnyű volt a fenyegető veszedelmek esetén az erdőkbe, még inkább a nádasokba elbújni. A török világ megszűnése után sem tért vissza a kövesdi nép a komolyabb földmíveléshez, hanem még jó másfél évszázadon át az állattenyésztés maradt igen nagy jólétet biztosító főfoglalkozása. Ennek több oka volt. Az egyik az, hogy a törökpusztítás után a környéken óriási gyepes területek maradtak meg, amelyek szinte kínálkoztak a nagyszabású állattenyésztésre. Az élelmes matyóság felhasználta az alkalmat, olcsón kibérelte ezeket a területeket s folytatta ezt a foglalkozását. — A másik ok, hogy a legyengült mezőkövesdi telepre a törökvilág megszűnte után egymást felváltva igyekeztek egyes földesurak hatalmukat kiterjeszteni. Az Almássyak, a Fáyak, az egri káptalan és ősi jogán a királyi kincstár váltották fel egymást e téren, míg végül is 1750 óta végleg a kincstár maradt az úr itt. A kövesdi nép azonban, amely mindig szinte teljes függetlenséget, Zsigmond, különösen pedig Mátyás király óta még különleges előjogokat élvezett, még a törökdúlás utáni legyengültségében is igyekezett a szabadságát és függetlenségét biztosítani, amit úgy ért el, hogy a jelentkező földesuraktól majd magától a kincstártól is állandó összegért bérbeveszi a város önmagát. A bér megfizetését saját lakosságának megadóztatásával biztosította. Csakhogy Mezőkövesd lakosságának jórésze Mátyás király óta nemes volt s adót nem fizetett. Mezőkövesd mégis megoldotta a közteherviselés kérdését. A kibérelt legelőket a lakosság csak arányos legelőbér fizetés ellenében használhatta, nemes sem hajthatta ki állatjait ennek lefizetése nélkül. Az így befolyt legelőhasználati díjból kitelt azután nemcsak a szomszédságban bérelt legelők bére, hanem a földesúrnak, a kincstárnak fizetendő állandó évi megváltási összeg is. A törökdúlás utáni időkben okos berendezkedés alapján