Molnár Mária: Néprajzi Közlemények 31. évfolyam - A gimnázium szerepe egy paraszti közösség társadalmi mozgásában (Budapest, 1989)

Dokumentumok 1-20. sz

megszervezett állattenyésztést a mezőkövesdiek hihetetlen mértékben kifejlesztették. A lakosságában ismét gyorsan szaporodó város megtartva ősi települési formáját, kibérli a Tisza óriási kiöntési területeit, a Sajótól a Jászságig terjedő hatalmas gyepes területeket, réteket, legelőket, amelyeken sokezres létszámú gulyákban, ménesekben legel a marha, juh és csikó. Az állat adja szinte egyetlen, de biztos és a jólétet hatalmasan növelő jövedelmét Mezőkövesd népének. S ez így tart a XIX. századnak első évtizedein át is, kicsit lefelé menő irányzattal egészen 1848-ig. A szabadságharc után a kövesdiek elvesztik eddig bérelt nagy legelőterületeiknek nagy részét. Amit Szentistván alatt Bábolna felé még megtarthattak, azon és saját határuknak jórészén még erőlködnek egy ideig állataikkal. A kövesdi határnak a községen alul fekvő része, talán a Halomoldal-dűlő kivételével még sokáig töretlen gyep marad. így a vasúti állomáson túl fekvő rész, a Lövői út és az Ostoros patak közötti (a vasútrajáró gyep, Nagyfertő, Kettőstó, Gulyató, a Páskomon túl is a Nagygyeplegelő) területek (talán a farmosi-felé eső Ostorosra néző zsellérföldek kivételével); továbbá a Szentistváni út kétoldalán fekvő területek, a Vizesnyilas, Borjuk út, a mai legelők Dominium-útig legalább is, mind feltöretlen legelő még körülbelül ezelőtt 60-70 esztendővel is. Mégis szűk volt a matyóságnak a világ a hosszú éveken át megszokott nagy állattenyésztés számára, pedig az intenzív földmívelésre áttérni nehezen akartak. Rohamosan szegényedtek is, a lakosság szaporodása is megállott, 1870-ben körülbelül annyi volt Mezőkövesd lakossága, mint 1800 táján (8—9000 körül). A nép gazdasági jóléte lekerült a hullámvölgybe. 1878-as tagosítás hozta meg a nagy fordulatot, amely gyors iramban teszi Mezőkövesd népét a pásztorkodó népből szántóvető, kenyérmagvakat termelő, földmívelő néppé. A gazdák megveszik a kincstárnak jutott, úgynevezett Dominium 2000 holdas területét, a város végleg megveszi magát a kincstártól azzal, hogy megveszi a vásártartási jogot az egész vásártér területével, a korcsmatartási jogot a városi korcsma (Kardos melletti téren állott) és a Korona-szálloda épületével együtt, és a kapitányházat (mai város háza) s a sörházi épületeket (ma iskola). A tagosítás után az állattartás a szarvasmarhában, juhban a minimumra csökkent, a lóban megmaradt