Forrai Ibolya: Néprajzi Közlemények 30. évfolyam - Népi írásbeliség a bukovinai székelyeknél (Budapest, 1987)

Jegyzetek

egy-egy ruhadarabot, kendezőt ajándékoztak mindig neki, titokban. Ma a szertartásban résztvevőknek, s akik a temetésnél is segédkeznek gyászzsebkendőt szokás adni. 72. DÉGH L. i. m. 271-316. - közli az 1934-es Halottaskönyv „olvasmányainak" egy részét. 73. Ak.: BÖTE Péterné (Faluközi Julcsa (80 é.), Hőgyész, 1972. 74. Az énekek jegyzékét, kezdősorok és eredet szerinti csoportosításban a szöveggyűjteményben közlöm, az 1. sz. alatt. 75. SCHRAM Ferenc: Bevezető népénekeinkhez. Bpest, 1958: 20 1.; KÁJONI János (1629-1676) ferencesrendi szerzetes volt a csíksomlyói kolostorban. 24 irodalmi, teológiai, történeti és zenei művet hagyott ránk. Ezenkívül a festészetben, a nyomdászatban és orgonaépítésben is járatos volt. Legismertebb műve a Cantionale Catholicum napjainkig négy kiadást ért meg: 1676-ban, 1719-ben, 1805-ben és legutóbb 1979-ben Domokos Pál Péter szerkesztésében. Kájoni Cantionaléja 820 egyházi éneket, két passiót, és öt litániát tartalmaz. Összegyűjtötte mindazokat a katolikus egyházi énekeket, amelyek addig különféle gyűjteményekben jelentek meg. Ő az első, aki katolikus énekeskönyvben nagyszámú halottas éneket bocsát közre. Ld. még DOMOKOS Pál Péter i. m. ; SEBESTYÉN Ádám i. m.; DOMOKOS Pál Péter i. m., 141. 1. DOMOKOS Pál Péter „Édes Hazámnak akartam szolgálni" c. könyvében a következőket írja: „külön figyelmet érdemel a bukovinai székelyek Kájoni énekhagyománya" ; Gáspár Simon Antaltól (Istensegíts) a Kájoni énekek egész sorát jegyezte föl. A bukovinaiak között gyűjtött XVII. századi egyházi énekekre hivatkozik KISS Lajos is a szlavóniai virrasztóénekekről szóló tanulmányában.