Forrai Ibolya: Néprajzi Közlemények 30. évfolyam - Népi írásbeliség a bukovinai székelyeknél (Budapest, 1987)
Népi írásbeliség - kéziratos füzetek - A kéziratos füzetek csoportjai
Gáspár Simon Antal 1895-ben született Istensegits községben. Apja szegény földműves. Négy testvére volt, ezek közül három még gyermekkorában meghalt. Hat elemit végzett, kitűnő eredménnyel. A tanítók javasolták szüleinek, hogy taníttassák tovább, a család anyagi helyzete miatt azonban erről le kellett mondania. 1911-ben kerül Debrecenbe szabóinasnak: „Mikor már inasságom nehezebb részét eltöltöttem, ősszel kapok egy levelet édesanyámtól, amelyben értesít, hogy édesapám súlyosan beteg, szeretne még meglátni. Hogy megtudtam, nem volt maradásom. Siettem haza, hogy meglássam szüleimet, mert igen szerettem őket. A gazdám két hétre engedett el, s aztán siessek haza. Azonba a sors másképpen alakult. Hazatérve csakugyan erőst betegen kaptam édesapámat, az orvos s az orvosság elemésztette ami kis pénz volt a háznál, Ugy gondoltam,hogy most én kell kiszerezzem a szükséges pénzt. Lemondtam a mesterségem tanolásáról és elmentem munkára. .. ..Eljött a bojér Moldvából munkásokat fogadni a jövő nyárra hét hónapra, fiatalokat, szántani s vetni. Ide szerződtem én es, kaptam nyolcvan forintot. A pénzt előre kifizette az uraság. Ezzel a pénzvei egyenlőre segítve voltunk, de édesapám nem javult. Eljött az üdő, hogy el kellett menni munkára. Hogy elmentünk, két hónap múlva jött a hir, hogy meghalt édesapám." 87 Hat esztendőben szerződött le moldvai munkára. Az ottani életet így jellemezte: „Keserves élet volt, hét hónapig künn a mezőn a szalmakalibába, piszokba, mocsokba. A bojér hajcsárai ugy bántak velünk, mint a rabszolgák val. Az élelem es örökké egyforma, semmi változatosság." 88 Részt vett az első világháborúban, többször sebesült. Olaszországban, Oroszországban és Szerbiában katonáskodott. A háború után otthon is pusztulást talált :