Forrai Ibolya: Néprajzi Közlemények 30. évfolyam - Népi írásbeliség a bukovinai székelyeknél (Budapest, 1987)

Szöveggyűjtemény (1-5)

a bokrétát, eléveszik a főkötőt, s a kontyoló ruvát, ami lepedő nagyságú rózsás kendő. Piros, kék, vaj kávészinyü. A hazai haját konytba teszik, reja a főkötőt s arra a kontyoló ruvát s kész az uj asszon. Itt férfinak nem szabad lennie. Két hasonló nagyságú vénaszszont ültetnek az uj asszon mellé, leültetik őköt egy padra s leterítik egy nagy lepedővel. Akkor hivják az uj embert hogy találja ki mejik az övé. Ha eltalálja van öröm, de ha téved, ki kell válcsa egy vaj két liter pálinkával. A kontyolóra eljönnek a hazai házától es a vendégek. Ajándékokkal, italval, étéivel, feldiszitett tyukokval. Asztalt csinálnak s fojik a mulatozás estig. Este letelik a lakadalom s mindenki hazamegy. Másnap megint esszegyülnek gyógyulni. Mozsikást visznek, megint fojik a mulatság. Sokszor eltart egy hétig es. Farsangon egy éjjel szoktak csinálni ajándék táncot. Akkor nem kell fizetni, de az egész hushagyatot ott kell táncolni. Most van a kalákák üdéje. Ganyézó s egyéb kalákák. Gyertyaszentelőkor van a tél fele. Ha megcseppen az ereszhéj akkor későre tavaszodik. Ijenkor jó eltenni még az izéket es a marháknak. A szentelt gyertya nálunk nagyon fontos, met a haldoklónak azt adnak a kézibe s ha nyáron valami veszedelmes üdő jön meggyujtyák a gyertyát s közben imádkoznak hogy a jó Isten távoztassa el a nagy veszedelmet. Februárban rendszerint nagy hidegek vannak. Február azt mondta januárnak, hogy az ő hejiben még a bornyut is megfagyasztaná a tehénben. A hushagyat erőst nagy nap különösen a fiataloknak met vége a farsangnak itt a böjt, húsvétig nem lehet mulatni. Húshagyó vasárnap délután megkezdődik a tánc és tart kedd este éjfélig. Az előjárók vesznek két három veder pálinkát, osztán van jó kedv. Kedden reggel mennek hajnalozni. Sokan felöltöznek maszkurának s viszik magikval a táncjelző fenyőfát. A lejányok bokrétát tesznek a legények kalapjába, akinek van szere-