Forrai Ibolya: Néprajzi Közlemények 30. évfolyam - Népi írásbeliség a bukovinai székelyeknél (Budapest, 1987)
Szöveggyűjtemény (1-5)
A temetésre a kántorral hosszú búcsúztatót csináltatnak. A búcsúztatást a papnál kezdik és folytatják a nagyszámú rokonsággal. Akinek a nevét említik, nagy sírást rendez. A menetben, még legnagyobb hidegben is a férfiak hajadon fővel vesznek részt. A legényeket és lányokat zeneszóval temetik, ruhapálcás lányok kísérik. A szentmihály lovát is ilyen ruhapálcák díszítik. A keresztvivőknek, a lobogóvivőnek és a halott vivőknek mellére fekete szélű fehér zsebkendőt tűznek. Ez a fizetség. A papnak és a kántornak fekete szélű zsebkendőbe csavart gyertyát adnak. A temetés után megbízottak állják el a fontosabb utcák sarkát és mindenkit a torra terelnek. Külön asztal mellé ülnek a férfiak és külön asztal mellé a nők. A kántor imádkozik az elhunytakért, utána esznek és isznak szép csendesen, az elhunyt jó tulajdonságairól beszélnek, vigasztalják a gyászolókat. A maradékot a rokonság ott maradt tagjai elfogyasztják, mert toros ételt moslékba dobni nagy bűn. Visszaélés is akad bőven, mert vannak akik a torért mennek a temetésre. Ez a mondás járja: Ne törődj ki halt meg, csak a tora legyen jó! A halál utáni hatodik héten misét szolgáltatnak az elhunytért. Ilyenkor a mise után a templom bejáratánál mindenkit megkínálnak egy-két pohár pálinkával és egy darab kenyérrel. Itt is akadnak pálinkalesők. Beszédjükben sok az ősi, most már feledésbe merült kifejezés, de elég sok román és német szót használnak mintha azok magyarok volnának. ízelítőnek ide iktatok néhány bukovinai szót és kifejezést, amiket az átlag magyar csak magyarázattal ért meg: Ablaktángyér: ablakszem; alivánka: sütemény; aprós: himlőhelyes; apusz: zsilip; asztag: kazal; bakó: rövid szánkó; bálán: világos színű; bandi: ügyetlen; bezicc: tulajdon; atyafiú: rokon; árnyéktartó: napernyő; a kutya baunkól: vonít; békatekenyő: kagyló; bog: görcs a fában; boroszlán: orgona virág; borozda: barázda; buba: kisbaba; butnár: kádár; burukol: turbékol; büszütött: kozmás; bütü: valaminek a vége; büz:
