Forrai Ibolya: Néprajzi Közlemények 30. évfolyam - Népi írásbeliség a bukovinai székelyeknél (Budapest, 1987)

Szöveggyűjtemény (1-5)

alaposan verni. Az ütés a tettesnek szól. Az illető nem sokáig bírja a verést, odajön, bocsánatot kér és hozza a tejet. Az elapadt tejet ezzel a módszerrel még senki sem hozta vissza, de mint biztos gyógyítószer, mégis él a köztudatban. A frissen vett tehenet nem szabad azonnal bevezetni az istállóba, mert elveszíti a tejét. Kutyaláncot fektetnek az ajtóba és azon léptetik át a tehenet. Kisborjús tehénnek a tejéből, vajából gyanús személynek hat hétig nem szabad adni. Ez a hit járja a juhok tejéről is. A szemmel való megverés ellen úgy védekeznek, hogy a szép, kövér tehenek farkára élénk piros színű rongyot kötnek. Hogyha valakit szemmel verés ér, vizet vetnek. Szó nélkül és hogy senki se lássa egy pohár friss vizet hoznak, a tűzhely előtt éles kés fokával keresztet vetnek, 3 Miatyánkat mondanak, s aztán a kés élével néhány darab égő szenet dobnak bele. Ha a szén sistereg és a víz fenekére száll, akkor az illető meg van igézve. E vízből itatnak vele, arcát, nyakát, kezét megmossák. A maradék vizet csak olyan helyre szabad önteni, ahol nem járnak. A szemverés ellen a csecsemőket úgy védik, hogy homlokuk közepét egy kis helyen bekormozzák. Hogyha valaki biztosan el szeretne adni valamit, azt úgy tudják a legbiztosabban elérni, hogy az állat kötelébe harangkötél darabkát fűznek bele. Különösen sok az újévi babona. Hogy ki mennyi ideig él, úgy állapítják meg, hogy egy tálba vizet öntenek, 25-30 cm magasságból könnyű pénzt ejtenek bele, ahányadik számnál kiugrik a pénz, annyi évet él az illető. Az egész évi időjárást is ilyenkor állapítják meg. Egy egészséges vörös hagymát ketté vágnak, azt szétszedik, minden darabnak hónap nevet adnak, egy csipetnyi sót tesznek beléjük és félreeső helyre teszik. Amelyik hónap hagymájában a só egészen elolvadt esős lesz, amelyikben nem olvadt el száraz lesz, amelyikben csak félig olvadt el a só, az nedves hónap lesz.