Fejős Zoltán: Néprajzi Közlemények 28. évfolyam - Hiedelemrendszer, szöveg, közöség 2. rész (Budapest, 1985)

ADATTÁR (folytatás) - V. Mitikus lények

— Köszönd, hogy a kutya hazavezetett, mert különben meghaltál vóna! — azt mondtak a férjemnek. De nem látott senkit. Csak fújt. .." (35) 932 "Máskor még! Ment (ti. a nagyanyja) a, hogyhílyákra, a októberi litániára, akkor még néhány kacsa, ott, fürdött még az út közepén egy tocsolyába. Ő még ki akarta belőle hajtani, hogy hát menjenek mán háza. Osztán sehogy, sehogy ném mentek. Ki-ki hajtotta, meg men. . . beszaladtak. No, aszongya, majd én fütyülök, aszongya, törődök én ti véletek itten, aszongya, mingyá beharangoznak. És aszongya, ott hadta! Hát csak a kacsák hozzáfogták kiabányi, hogy aszongya: — Csak, hogy bolondá, csak, hogy bolondá tettelek! Hehe (nevet). Férje: Vótak ilyenek. Hát a nagyapám. . .' * (26) + Boszorkány (780-784), menyecske (900-902, 905-906), kísértet (965-966), lidérc (983) vezet el. 933 "(gy

: Hogy mondta Rozi néni múltkor mi történt az édesanyjával? És akkor mi történt?) Hát akkor tizenkét ór. . ., tizenegy óra vót, mikor itthonró elment. Szóval a testvéri (X) lakott neki, asszony. Hát szóval ott lakott, oszt oda mént el disznót ölnyi. Tizenegy órakor hálásra mént el ő. De úgy tizenegy óra vót, mikor itthonró elment. Mikor a lapujti keresztfáho ért, akkor azt mondták néki, hogy: — Köszönd, hogy a keresztfáho értél, mer életed ném lett vóna tovább. Mentél vóna. — aszt mondták édesapámnak. Mindég mondta énnekem, szegény nyugodjon. (gy: És ezt kik mondták neki?) Hát, hát nem tud. . ., nem tudjuk azt mán. Akkor is azt mondtak, hogy az is rossz lelkű ember lehetett. Mer ki tudja, ugye. . . (gy: És mit csinált akkor ő, amikor ezt mondták neki?) Édesapám? (gy:Igen) Semmit szegény, keresztfáho ért. Oszt. - Vettem, aszongya a keresztet, osztan mentém. De osztan ez is otténg eltűnt, oszt tovább nem ment vele édesapám val." (34) 934 "No, akkó még a nagyanya. . ., nagyapám is! Az meg Juditkor, Gergén vót a lyányával, vót néki olyan négy esztendős lánya. Még fiatal vót a nagyapám, legelső lyánya vót néki. Elmentek a vendégségbe Egyházasgergére. Osztan a hátán hozta hazafelé. Ő nem látott semmit, a