Fejős Zoltán: Néprajzi Közlemények 28. évfolyam - Hiedelemrendszer, szöveg, közöség 2. rész (Budapest, 1985)

ADATTÁR (folytatás) - V. Mitikus lények

+ Tilalom megszegését boszorkány bosszulja meg: 798, 799, 397 1018 "Becsuktuk az ajtót, mer itt jön a Luca! - mondták. Ijesztgette a gyerekeket, meg aki gyött." (2) 1019 Lucakor volt egy mondás, de nem tudom mér mondták? "Lucca fucca csité paté Beleesett a várgedei tóba!" (32) ÖRDÖG 1020 "Az ördög rossz lélek, szóval ha valakit megkisért, csak bajba kerülhet, aki az ördög kézire kerül, (gy: hogyan?) Hát ha rossz hajlamú, mindenbe gonosz, ezt mán megszállta az ördög. Hiába mondanak neki szépet, jót, arra nem hallgat, csak arra, az ő maga rosszaságára."(10) 1021 Eső is van, meg nap is kisüt, akkor azt mondták: "Veri az ördög a feleségit." — akkor rozsdásodik meg minden. A szőlő, a búza. (15) 1022 Vót az ördögrő. Az egyik, még abba az időbe az egyik bányászt még akarta kisérteni az ördög - tetszik érteni? így mondták. És a bányász valami patront, kérem szépen meggyújtott ott a. . . — az ördög mit tudom én mit akart csináni - és ez méggyútotta, ott. . . Mán az erősségrő vót szó! Hogy az ördög is ledönti, meg emez is ledönti, mán a hogyhiíjákot, a bányászt, oszt a bányász méggyútotta oszt felrobbant. És az előt vesz? Arra mondta az ördög, hogy: Nem erősebb csak ügyesebb! Ez igen, mer ugye az, ez robbant oszt, hogy nem erősebb, csak ügyesebb, aszongya. (gy: KitTobbantott fel? Magát?) Dehogy magát! Kérem valami dolgot, ő üyen kődarabot vagy valamit, hogy azt akartak elemelni, oszt a bányász felrobbantotta a izét, osz eUökődött. Oszt aszondta az ördög, hogy ez nem erősebb csak ügyesebb." (41) 1023 Egy vásár alkalmával egy nagyon szép ostort látott egy keszi paraszt egy parádés kocsisnál. Annyira tetszett az ostor, hogy kérdezte nem adná-e a szép ostorát. A kocsis hajlandó volt eladni az ostort s a keszi ember meg is vette. "Hát ahogy gyön haza felé egyszer csak hangot hall: "Egyél, igyál, nekem is aggyáé. . ." Mivel csak egyedül volt, már rájött, hogy az ostorban ördög azaz pritusz van. Szeretett vóna megszabadulnyi tűle pegy az mindent végzett amit parancsolt neki de nem szerette. Azt tanácsolták, hogy ültetett fűzfába szögellye be. Úgy is tett. Elment a fáho: "Te ültetett fűzfa, én az ostort most itt hagyom, de Isten ucse itt hagyom!" szólott s azzal az ostort beszögezte a fába. így szabadolt meg tőié. (63)