Fejős Zoltán: Néprajzi Közlemények 27. évfolyam - Hiedelemrendszer, szöveg, közösség 1. rész (Budapest, 1985)

Bevezetés

kutatási divat" jellemezte. Valósággal egymást érték a kutatást elméletileg meghatározó konferenciák, amelyek elősegítették a feldolgozás elméletimetodikai kereteinek kidolgozását. Egyúttal a társtudományok képviselői részéről kifejtett gondolatok révén, távlatot adtak a korábban csak szűkebb néprajzi szempontból felvetett kérdésekhez, örvendetes, hogy e kutatások a nemzetközi törekvésekkel termékeny kapcsolatban állnak, a legfontosabb külföldi eredmények rendre felbukkantak e konferenciákon és az egyes kutatók munkásságában. Az újabb ismeretek azonban - nem utolsó sorban a külföldi kutatásból származó újabb fogalmak, módszertani eljárások eredményeként — ismét újabb megoldatlan kérdéseket vetettek fel, ezért megérett a helyzet egy újabb körültekintő elméleti áttekintésre. Utoljára - mint az közismert — 1948-ban készítettek mérlegelő felmérést a néphitkutatás eredményeiről (SZENDREY 1948), amely napjainkban feltétlenül egy hasonló természetű folytatást igényel. Azonban a néphit vizsgálata terén végzett munkák, eredmények részletes számbavétele nélkül is nyugodtan megállapíthatjuk, hogy a néphitkutatás a magyar néprajz-folklorisztika egyik igen kedvelt, s az utóbbi időben számos eredményt felmutató ágának bizonyult. Az itt közreadott munka a kutatásnak ebbe az újabb szakaszába illeszkedik. A kötet két részre tagolódik, részben a vizsgálat alapjául szolgáló anyagot, részben elemzést tartalmaz. Az anyag egyetlen Nógrád megyei település, Karancskeszi korántsem teljes, de tendenciáját tekintve monografikus igénynyel összeállított anyagát tartalmazza. A közel 1100 szöveg kétharmada saját gyűjtésű, a többit különböző kéziratokból vettem át. Ilymódon az anyag nem teljesen homogén, formai szempontból viszonylag heterogénnek mondható. E megoldást több tényező indokolja. Gyűjtésemet tájékozódó jelleggel 1976 végén indítottam. Ezt követően évente 2—3 alkalommal kb. egy-egy hetes szakaszokban végeztem. A gyűjtést 1982 őszén zártam le. Kezdetben egy lokális néphitmonográfia elkészítése volt célom, amelyet a téma szempontjából viszonylag ismeretlen területen kívántam elvégezni. így esett választásom a néprajzilag hagyományosan "jellegzetesnek" tartott Karancsalja egyik településére.

2 A gyűjtést a napjainkban fellelhető szövegek felkutatásával indítottam s kezdetben szokásos módon egy néphit-rekonstrukció készítését terveztem. Minthogy érdeklődésem egyre inkább a néphit nyelvi megformálásának problémáira irányult, fokozatosan epikus szöveganyag gyűjtésére helyeztem a hangsúlyt. Ez bizonyos tematikai szűkítéssel járt együtt, hiszen - mint ezt alább részletesen tárgyalom — a néphit különböző típusú szövegekben ölt(het) testet s ezek közül csak egyik az