Forrai Ibolya szerk.: Néprajzi Közlemények 26. évfolyam (Budapest, 1983)

Összegzés és kitekintés - Jegyzetek

346. Juhász A. 1966. 10. 347. Timaffy L. 1959. 69. 348. Kovács S. 1956. 62. 349. Itt meg kell jegyeznünk, hogy az ábrázolások előnyben részesitik a lóháton való vontatást, ill. a vontató lovaknak lóhátról történő hajtását. 350. Juhász A. 1966. 15. 351. Betkowski J. 1954. 98. 352. Egyenes szakaszokon is, de főképpen kanyarokban a vontatókötél hosszának lehetőség szerinti növelésével a vontatókötél és a hajö kivánatos haladási iránya által bezárt szög kisebbítését érték el, mely által az erőkifejtés könnyebbé, az erőátvitel pedig gazdaságosabbá vált. E tapasztalati tényt elméleti számításokkal is igazolni lehet: r = -2— COS ahol: F = a lovak által kifejtendő erő; H = a hajó vontatásához szükséges erő; = a vontatókötél és a hajó kivánt haladási iránya által bezárt szög. A fenti összefüggés alapján: = 60°-nál F = 2 = 45°-nál F = 1,41 = 30°-nál F = 1,15 = 15°-nál F = 1,04 = 7,5°-nál F = 1,01 = 0°-nál F = 1 Jól látható, hogy jelentős eltérés csak 20° felett mutatkozik Itt mondok köszönetet a dolgozatban előforduló számitások elvégzéséért Szalay A. Sándor fizikusnak.