Forrai Ibolya szerk.: Néprajzi Közlemények 26. évfolyam (Budapest, 1983)

Összegzés és kitekintés - Jegyzetek

353. Juhász A. 1966. 12. 354. Lásd a 352. jegyzetpontot! 355. Juha s z A. 1966. 10: "A Dunára terelőszó bármely folyón a viz felé hajtást jelentette. " 356. Juhász A. 1966. 15. 357. Betkowski J. 1954. 105. 357/a. A medertisztitásnak már korán voltak elmés szerkezetei is. Vö. Biró J. 1972. 241. 2-3. ábra. 357/b. A hajósmalmok a tutajozást is akadályozták. 357/c. Szegedi Állami Levéltár. Tanácsi iratok 1845/2226. 358. A szó érdekes jelentéstartalommal a dunai molnárságnál is megtalálható: "Ha hajó ütötte ki a malmot, akkor a tulajdonosa kártérítést, dángubát kér, mely rendszerint kétszerese az okozott kár értékének, mivel a molnár az ujra-kötést is megfizetteti." Kovács A. 1902. 105. 359. Vö: a kubikusok pihenőjének nevével! 359/a. Betkowski J. 1954. 108. 359/b. Betkowski J. 1954. 115-116. 359/c. Betkowski J. 1954. 116-117. 359/d. Kecskés L. 1969. 892. 359/e. Timaffy L. 1959. 72. 359/f. Timaffy L. 1959. 67. 359/g. Timaffy L. 1959. 68. 359/h. Timaffy L. 1959- 74-75. 359/i. Timaffy L. 1959. 72. 359/j. Juhász A

. 1966. 19. 360. Gráfik I. 1971. 100. Továbbá: átvágás - Tömörkény I. 1957. 357. Az átvág szó hasonló jelentéséről tudósit Kovács S. , De! - "egyik partról a másikra a viz sodrásának hatására" - Vö. : Kovács S. 1956. 63.