Forrai Ibolya szerk.: Néprajzi Közlemények 26. évfolyam (Budapest, 1983)

Hajóvontatás Magyarországon - Elemzés - A szállitott áru

A magyarországi folyókon ezen években lezajló élénk kereske­delem és szállitás az átutazó külföldiek figyelmét is magára vonta. Az 1669-70-ben hazánkon átutazó Brown Eduard irja: "A Mó­rává folyót a Szerbiából és Bolgárország nagy részéből kikerülő áruk szállítására használják és a Dunán azután mindenfelé szétküld­hetik. Ugyancsak ezen a folyón Magyarországból és Ausztriából sót és egyéb árukat fölfelé is vontattak. "^ Mint már arra utaltunk, a keleti társaság a legális kereskede­lem mellett nagyban gyakorolta a csempészetet is. 1671 tavaszán a társaság emberei által titokban Bécsbe szállított 7 mázsa ezüs­töt, a magyar kamara az ország törvényeire való hivatkozással, mint be nem jelentett, útlevél nélkül szállított, csempészárut le­foglaltatta. "Az udvari kamara azonban mitsem törődvén a magyar törvénnyel visszaadatta a lefoglalt ezüstöt, még hozzá ki is hirdette, hogy akik ezüstöt szállítanak a bécsi pénzverőbe, harminczadot nem fizetnek. A keleti társaság csak most vallotta be, hogy az utóbbi két év alatt 300, 000 frt értékű ezüstöt és összezúzott ezüstnemüt (pagament) szállított a bécsi pénzverőbe. S minderről a magyar ka­, 69 mára es a magyar harminczadosok mit sem tudtak. A keleti társaság által szállitott termékek között 1672-ből az 70 olaj is szerepel. A társaság, hogy a konkurenciát tönkre tegye semmitől sem riadt vissza. 1673-ban komáromi magyar kereskedőket panaszol­nak be az udvari kamaránál, akik nagy mennyiségű gyapjút szál­lítottak Törökországból Morvába és Sziléziába, hogy azok szállítá­sát vagy tiltsák meg egészen, vagy vessenek ki mázsájára 6 tallér­71 nyi harminczadot s ezzel lehetetlenné téve a vállalkozást. A keleti társaság virágzó kereskedelmének s egyúttal a dunai szállításoknak az 1683-ban kitört török háború vetett véget. "A ke-

Next

/
Thumbnails
Contents