Forrai Ibolya szerk.: Néprajzi Közlemények 26. évfolyam (Budapest, 1983)
A hajóvontatás folklór vonatkozásai
eredményezhetett — az esetek túlnyomó többségében a folklór vonatkozások enyhébb, s tartalmi-formai megnyilvánulásaiban alig fellelhető karakterisztikáját hozta létre. 4. A nem teljes ill. nem jelentős elkülönülés a folklór vonatkozások számtalan pontján a hasonló ill, közelálló rétegekkel való azonosságot eredményezte, azaz nem fejlesztett ki önálló folklórt, legfeljebb egyes elemekben mutat eltérést, rendszerint a munkavégzéshez kapcsolódóan többet ill. kevesebbet esetleg variációt, variánst. 5. Különösen jelentős kölcsönhatások ill. azonosságok figyelhetők meg a munkaszerveződés során egymásra utalt rétegek esetében. Hajósok, fuvarosok, szekeres-kocsisok, valamint időszakos és esetleges hajóvontatók — akik valójában földművelők és állattartók — sorolhatók ide. Ez esetben, különösen a szellemi kultúra összetevőit tekintve, a kohéziós erőt a "vizi élet", a mindennapok életformájától és életmódjától eltérő volta jelentette. 498 499 6. Magyarországon a ha jó vonta toknál a nemzetiségi, vallási, társadalmi-gazdasági^^ elkülönülések ugyan meglehetős széles skáláját, de azoknak nem radikális formáját figyelhetjük meg. Nemritkán egyéni-egyedi változatokat is, melyek mögött a mindenkori társadalom bonyolult gazdasági létrehivó erőit is meg kell vizsgálnunk ahhoz, hogy a hajóvontató tipusát és folklórját egyértelműen meg tudjuk különböztetni más rétegek és munkaszerződésü tevékenységek folklórjának összességétől. A fentiek figyelembevétele lehetővé tette számunkra a megbizható körülhatárolást, mely alapján arra a megállapításra jutottunk, hogy a hajóvontatók közösségében csak két területen találhatók meg tartalmi és formai vonatkozásokban jelentős sajátosságok, jellemző vonások: