Forrai Ibolya szerk.: Néprajzi Közlemények 26. évfolyam (Budapest, 1983)

A hajóvontató, mint személyiség - egyén és közössége

napos uton megkerestek egypár csizmát, vagy egyöltözet ruhát, ,,462 12 forintot. " A századforduló után már ritkább volt az emberi erővel végzett hajóhuzás, s általában teljes fuvarra történt a szegődés, ami oda-vissza utat, valamint a ki- és berakodást is magába foglalta. Adatközlőim szerint Péterrévén a harmincas években a hajóhuzó embereknek 12-13 dinárt fizettek napszámban a fenti értelemben vett teljes fuvarra, s e bér mellett az élelmet is biztositották. Viszonyitásként megjegyezzük, hogy ebben az időben 1 dinár volt 1 kg kenyér, 4, 5 dinár 1 kg birkahús, 8-10 dinár 1 kg disznó ill. marha-hus, 100 dinár 1 mázsa buza. Csongrádi adatközlőim szerint a negyvenes évek legelején a Körös toroktól Kunszentmárton-Öcsödig vállalt teljes fuvar, mely 5 vagonos fahajónál 6 napot vett igénybe: 20 pengő volt. MegjegyHajóhuzó fahám - Néprajzi Múzeum, ltsz.: 74.135.1