Forrai Ibolya szerk.: Néprajzi Közlemények 26. évfolyam (Budapest, 1983)

Vontatás emberi erővel

Hajóvontatás (dereglye húzás emberi erővel) - Vasárnapi Újság illusztráció, 1863 tosan végezték estig. Reggel 8 óra felé volt egy rövid kb. félórás pihenés, ezalatt reggeliztek. A déli pihenő már jóval hosszabbra nyúlt, különösen nagy melegben. Ilyenkor nekiláttak főzni, már akinek még tellett az erejéből meg a kedvéből, mégpedig nyáron a parton, mert a gojba, más néven a csárda vagy csarnok: a hajó farában, esetleg a tetejetlen hajón a közepén lévő deszkakunyhó, a hajósok tanyázó és alvóhelye olyan meleg volt, mint a pokol. Viszont, ha hűvös, szeles idő járt, a vontatók egymás hegyén-hátán igyekeztek befelé a gojbába, ahol a mecsár, a hajó naposa - aki 24 órát szolgált egyhuzamban, a legfontosabb feladata a beszivárgó viz kiszivattyuzása, valamint takaritás, főzéshez való tűzrakás stb. voltjóvoltából meleg várta őket. Estére rendszerint holtfáradtan, roskadozó, remegő lábakkal vonszolták magukat a hajóra a vontatók, hogy