Forrai Ibolya szerk.: Néprajzi Közlemények 26. évfolyam (Budapest, 1983)

Vontatás emberi erővel

a hajón a kormányoson kivül még négy-öt un. hetes volt, a fahajó nagysága szerint. Ezek a hetesek (hetibéresek) nem vettek részt a vontatásban, hanem csakis a hajón előforduló munkákat, müveleteket végezték, tehermentesitve ez alól a vontatókat. Ki kell itt térnünk röviden, különösen a mult századok gabonaszállító bogos hajói és a homok, sóder stb. szállitó tetejetlen hajók személyzetére is, ugyanis munkaszervezeti szempontból az esetek túlnyomó többségében teljesen elkülönültek a vontatóktól. Az izoláltság már az elnevezésekben is jelentkezik. Mig a vontatókat kocsisok, szekeresek, fuvarosok néven is emlegették, addig a hajósok gyűjtőnév egyaránt magába foglalta a ha j ó s g a z d á ka t, kormányosokat, valamint a hajón szolgálatot teljesítő legényeket, embereket, de tágabb értelemben a vontatókat is. A hajóra szerződtetett legényeket, embereket, akiket csak a szállitott áru be- és kirakodására fogadtak fel, gyakrabban csak embernek, ill. bérezési módjuk alapján napszámosoknak, heteseknek nevezték, nem illette meg őket a szigorú értelemben vett hajós elnevezés, mert kapcsolatuk a hajózással ill. a hajóval ideiglenes volt még akkor is, ha egy-egy hajózási szezonban szinte kizárólag hajókon teljesítettek szolgálatot. Természetesen válhatott belőlük igazi hajós is. Az ilyen, rendesen hajóra szegődött, idősebb, tapasztalt emberek közül szemelte ki a kormányos — a szolnoki hajósok gyakorlatában — az un. krancmejsztert, aki ". . . mint a gazda bizalmasa a hajó indulása előtt szegődtette az embereket, alkudott meg velük és értesítette őket a kormányosnak vagy gazdának az elkövetkezendő útra vonatkozó rendelkezéseiről, amint azokat a gazdával már előzetesen megbeszélték. A kormányos, ill. a gazda néha vele tárgyalta meg az üzleti ügyeket is, őt küldte ki egy s más faanyag kiválogatására és beszerzésére. Ő járt el a cigánykovácsnál is az iszká-