Forrai Ibolya szerk.: Néprajzi Közlemények 26. évfolyam (Budapest, 1983)

Hajóvontatás Magyarországon - Elemzés - A befogás, fogatolás módja

Kisafa rákapcsolása a vontatókötélre - a szerző vázlata 3. A hajóvontatáshoz több különböző méretű, anyagú és tunkció ju kötélre, sodronyra, láncra van szükség, melyeket a vontatásban betöltött szerepük szerint különböztethetünk meg. 3.1. Vontatókötél a tulajdonképpeni vontatókötél a hajóról a partra ágazó, különböző hosszúságú, vastag kenderkötél. Itt kell megjegyeznünk, hogy a hajóvontatók az un. kátrányozatlan kenderkötelet használták, szemben a hajósokkal, akik a kenderkötél egyéb változatait is felhasználták. "Kátrányozatlan kenderkötélnek azt nevezzük, melynek kenderanyaga természetes szinét és állapotát vise 311 Ii, minden idegen anyag hozzáadása nélkül. " Készitői köteles mesterek. Rendesen a hajó tartozéka, s a hajóhoz való közvetlen kapcsolódása, rögzitettsége alapján hajós ill. hajókötélnek is tekinthető ill. nevezhető. Tekintettel azonban arra, hogy kizárólagosan hajóvontatásra használták, neve általában vonta312 313 tókötél, de ismert a 1 a 11 s á g , alaccság nagykötél és „ , 314 csak lóval történő vontatás eseten lova s kötél elnevezése is. Kenderből készült vontatókötél bizony még száraz időben is könnyen piszkolódott, hiszen gyakran került vizbe, utána meg az agyagos, homokos parton húzták, vonták. Rendesen minden ut után