Forrai Ibolya szerk.: Néprajzi Közlemények 25. évfolyam (Budapest, 1981)

(Gondolom, amit megtermeltek, annak csak egy része került saját fogyasztásra, a többit. . . ) Értékesítettük, hát abból volt a forint, (És ez a Futuran keresztül ment...) Hát más felvásárlási ágazat nem volt. (És a jövedelmet mire lehetett fordítani?) Hát ki mire használta. Egyik felöltözte, vagy mit tudom én, másik földet vásárolt, mert akkor még ment a földvásárlás, vagy szekeret vett vagy ökröt vett, vagy lovat vett a tehene helyett, ki mire. (Maguk például mit csináltak?) Hát olyat, amit nem kellett volna. Földet vettünk. Hogy több legyen. (Mennyit vettek?) Hát olyan sokat nem. Másfél-két holdnyi földet. (Negyvenötben ?) Negyvenhét vagy negyvennyolcban. (Volt juttatott földjük is a földosztásnál?) Nem volt nekünk. Nekünk nem adtak. Nem is volt igényelve, de nem is adtak. Nem volt ilyen nagy terület, a Klein-tag volt, ami felosztásra került, de sok volt az olyan ember, akinek még annyi földje se volt, habár, mint mindenkor van egy kis tulkapás, hát ott is volt a közeiülők mellett, mert lehetett volna azt rendesebben is osztani. (Igazságtalanok voltak?) Persze, mert akkor is voltak, például Kondor Jóska bácsi, meg Nyilas Guszti bácsi, akik akkor osztották a földet, nekem, akkor megint nekem, akkor egy kicsit pihentek, aztán megint ők következtek. Aztán jött a többi. A Tarpay-tagnak a java részit kimérték maguknak. Hát persze volt itt olyan, mint a Szabó Elek bácsi, aki urába állott annak a rossznak is, amit kapott, de volt itt hány, aki nem állott urába, a Klein-tagjába a Tur töltésénél kiadták a földjét, de soha trágyát nem vitt rá, aztán aratáskor már szép virágos volt, mindenféle virág termett benne, csak az a termény nem, ami kellett volna. A másikén meg jól termett, mert hát. . . (A földosztás után azok a gazdák, akik újonnan kaptak földet, rögtön feltalálták magukat, tudták, hogy mit hogyan?) Nehezen zökkentek bele akik nem gazdálkodtak. De nagyjábul beleilleszkedett majdnem csak mindenki, csak a szántás-vetés nehéz volt az elindulásnál, mert kis tehenek, meg tinók húzták az ekét, ha leengedte az ekét, ahova kellett, nem birta, hát emiatt aztán voltak ilyen elhanyagolt gazdálkodások. Egyszer a nincsenért, másszor a tehetetlenségért is.