Forrai Ibolya szerk.: Néprajzi Közlemények 25. évfolyam (Budapest, 1981)

Hát még abba az időbe a vasborona az ritkább volt, hanem faborona volt, illetve vasfogakkal fakereten. Majd utóbb lett vasborona is. (Már az édesapjának?) Igen. (És anyai részről, a Bözsi néni szülei?) Édesanyámék is négyen voltak testvérek. Két fiu meg két lány. (Ott a szülők szintén ilyen középparasztok voltak?) Hát igen, ott azért nemigen volt annyi, mert nagyapám géprészes, cséplőgéprészes volt, inkább avval foglalkozott. (Tehát az édesapja a negyvenes években lett önálló,) Negyvennégyben halt meg az anyja. Az már nem gazdálkodott, na de hát élt addig. (És volt neki valami beleszólása a gazdasági dolgokba?) Nem nagyon szólott az már bele, hát én is emlékszem még rá, de azért sokat mondta, vagy megkérdezte, hogy oda mit vetettél, vagy hazahoztátok onnan a valamit, mert tudta mindet, hogy melyik hun volt. Hát ki már nem járt, de ezt a szerepet fenntartotta magának. Szerette tudni, hogy mi hol van. (Az édesapja mit milyen arányban termelt?) Majdnem egy harmad részibe mindig buza volt. Akkor árpa, zab, tengeri, krumpli, akkor takarmányféle, szarvaskerep, lucerna, lóhere, meg volt kaszáló, ami füvet termett. Azt nem szántották, se nem vetették, csak ilyen kaszálónak nevezett terület volt. (Ezek az arányok mindig változatlanok maradtak?) Hát nem nagyon változott, olyan egyhangú forma volt a gazdálkodás, hát nem kellett akkor, hiába termelt volna itt zöldbabot, vagy köszmétét, vagy mit tudom én, nem is volt arról szó se, egyáltalán. (Nem lehetett volna eladni?) Hát lehet, hogy el lehetett volna, de hát tőlünk messze van mindenféle. . . még most is, akkor is, messze van mindenféle üzem, ami felvásárolta, feldolgozta volna. (Nem is voltak itt gazdák abban az időben, akik specializálódtak volna valamilyen más terményre?) Nem csinálta senki. Majd az utóbbi időben, mikor negyvennégy után, akkor kezdődött el a karósbab, ennek volt többféle fajtája, meg majd a dohány. De egyéb ilyen zöldségfélével nem foglalkozott senki. (Dohánnyal aztán maguk is foglalkoztak?) Dohányunk az nekünk is volt. Öt-hatszáz ölbe volt.