Forrai Ibolya szerk.: Néprajzi Közlemények 25. évfolyam (Budapest, 1981)

(Ezt jól fizetik?) Hogyne. Francia meg angol exportra megy. (És a téesz tevékenységének mekkora részét adják ezek a különleges dolgok?) Hát nálunk a harminchatmillióból a tizennyolcmilliót meghaladja a melléküzemi tevékenység. A jövedelem pedig ugy aránylik, hogy hát a szántóföldi növénytermesztést kisegíti, sőt egyes ágaknál ráfizetéssel dolgozik. A mult évben például háromezer mázsa zöldbabot vittünk Miskolcra. Na jó, a zöldbabért fizetnek. De a zöldbab leszedéséért is fizetni kell. Hiába azt mondjuk, hogy egy katasztrális hold óriási forintot ad le, de viszont óriási élőmunka-ráfordítással, ami a legdrágább. Hiába sok az egy holdra eső bevétel, hát a tájegységen belül a legnagyobb a mienk. Ez biztos. Van most telepítve husz hektár szamóca, ami hát, gondoljuk, többet hoz egy hektáron, mint a bab vagy a burgonya. (Ez a téesz nem öregszik el, nincs ilyen gond?) Nincsen, mert ha megnéznék a statisztikát... Például itt van a harmadik község, Uszka, ott már minden harmadik udvar tiszta üres. Kong az ürességtől. Egy második Gyürüfü képződik. Itt ha egy telek van eladó, három vevő van rá. Itt nekünk munkaerőproblémánk van már. A folyamkavics-kitermelés is... Itt már a paraszt sokkal kevesebb, mint az egyéb dolgozó. A szállítás sok gépkocsivezetőt követel, rakodókat követel, nehézgépkezelőket követel, satöbbi. Úgyhogy itt a község kiöregedése egyáltalán nincsen. Igyekeztünk. . . például fedett tekepálya épült a faluban, ami a járásban sehol nincsen, csak itt van, a községi tanács háta mögött. Be van födve, villannyal ellátva, mindennel, úgyhogy a járási tekebajnokságot itt rendezik nálunk, ha van ilyen. Klubszobájuk van a fiataloknak, úgyhogy nincs itt olyan probléma. Múltkor is a téesz hozott le színészeket, ingyen mehetett mindenki, a téesz megrendeli, itt nincs olyan probléma, mint Uszkán, meg Ligeten is, hogy KISZ-szervezet is alig van, mert nincs tag. (Mi az oka ennek a különbségnek? Miért rossz Ligeten lakni, és miért jobb itt lakni?) Hát Liget az eleve is egy kis község. Uszka, emlékszem rá, még a harmincas években olyan háromszáz fős volt. Itt akkor volt egy olyan kilencszáz. Akkor Tiszabecsnek ezerötszáz főt meghaladó lakossága volt, ahogy a statisztikákat mutatták nekem. És ma a két község lélekszáma egyezik. Az óriási nagyot zuhant, ott az elvándorlás nagy volt, de itt. . . innen is van elvándorlás, de a természetes szaporodás megvolt, úgyhogy itt az általános iskolát a község eddig még mindig feltöltötte érde-