Forrai Ibolya szerk.: Néprajzi Közlemények 25. évfolyam (Budapest, 1981)

(Saját ellátásra?) Hát igen. (Nem is jutott eladásra?) A jószág megette. (Mennyi jószág volt?) Öt-hat darab mindig volt. Volt két tehén, két ökör, bornyu, igy volt. Vagy két ló, két tehén. Ez volt a jószágállományunk. Ez mindig megvolt. (És az eladásra való jószágot hol adták el?) Vásárba. (Merrefelé mentek vásárba?) Volt vásár Kölesén és Gyarmaton. (Annál messzebb nem is voltak?) Nem voltunk sose. Meg mig Újlak nem volt megszállva, oda is mentünk. Ez volt közel hozzánk, Újlak. (Minden évben adtak el jószágot?) Mikor hogy volt. (Csak marhával foglalkoztak, vagy volt azért disznó is?) Disznó is volt. (Az is jutott eladásra is?) Abból sose. (Hogyan birta az édesapja, hogy az egyik fiát tanittassa?) Azért birtuk, mer itt két mesterember volt és tizennyolc hold föld volt. Sok jövedelem volt, ugy mondom, ahogy van. Az én szüleim roppant beosztó szülők voltak, a pénzt nem prédáltuk el, hanem beosztottuk. (Hol tanult az öccse?) Nagykállóba tanult öt esztendeig. Akkor Beregszász ide volt csatolva, és oda járt három esztendeig, Beregszászba. Ott érettségizett le. Aztán behivták katonának. Akkor már a háború állott, negyvenegyben ment el katonának. Nyíregyházára hivták be, huszár volt. Az egész háborút átszenvedte, fogságba esett, majd negyvenhatba került haza. Negyvenhétbe. Aztán akkor avvót a törvény, akinek érettségije vót, egy év tanulóidő után mán oklevelet kapott. Igy lett az öcsémbül tanitó. (Kisarba került, ahol most van?) Legelsőbe Vásárosnaményba volt kezdő tanitó egy esztendeig. Aztán Kisarba került, és azóta ott van. Ötvenöt éves, mert ü huszonegyes. (Más helyen is volt, hogy ilyen nagy különbség volt a testvérek között?) Mi még a tizennyolcas világháború előtt születtünk a bátyámmal. Apám ott volt a háborúba, és én utána születtem. Ezért volt ilyen nagy késés köztünk.