Forrai Ibolya szerk.: Néprajzi Közlemények 25. évfolyam (Budapest, 1981)

(Édesapja idejében hogy volt, az építőanyagot az édesapjának kellett beszerezni?) Nem. A gazda adott mindent. Még most is ugy van. Aki építkezik, beszerez mindent. (És segédmunkást nem kellett vinni az édesapjának?) Mind a gazda adta a segédmunkást. (És azok el tudták látni a feladatokat?) Hogyne. Elmentek egymáshoz segítségbe dolgozni, kölcsönbe. (Az ilyen segítséget mivel lehetett visszaszolgálni?) Viszontmunkával. Aki megy segítségbe, az nem pénzért megyén. Nem. Sőt még ma is mennek az emberek minden hívás nélkül. (Édesapja is járt már falvakba dolgozni?) Járt. Csecse, Kórod, Becs, ez a három volt a területünk. (Mennyien voltak még ilyen mesterek magukon kivül?) Hát itt ebbe a faluba kettő vót. Az egyik az már régen meghalt, Tóth Gábor bácsi, meg Kondor Jóska bácsi. Én voltam a legfiatalabb mester. (Még milyen iparosok voltak itt Milotán?) Hát asztalos is volt, meg most is van asztalos. Meg cipész volt több. (Az asztalos milyen munkákat csinált?) Hát. . . főleg inkább ablakot csináltak. (A tetőfedést maga csinálta?) Igy volt, hogy a kőműves az csinálta az ácsmunkát is. Az iparengedélyt igy kaptuk meg. Nem volt külön ácsmester. (Egész évben volt munka az édesapjának?) Volt, volt, mindig volt. (Annyira építkeztek az emberek?) Hát itt a négy faluba mindig volt munka. (Egy ház felépítése mennyi ideig tartott?) Hát attul függ, kinek milyen lakás kellett. (Mondjuk egy ilyen, mint a magáé.) Hát bizony ennek, hogy cakk-pakk legyen megcsinálva, két és fél hónap. (Az édesapja idejében milyen, mekkora házakat építettek?) Csak ilyen zsinórlakást. Még nem is ezt a fajtát, az két szobás, konyhás volt. (És a gazdasági épületeket is mesterember építette?) Ugyanúgy, mint a lakást, ugy. (Milyen terményeket termeltek a gazdaságukban?) Hát tengerit, búzát, árpát, zabot.