Forrai Ibolya szerk.: Néprajzi Közlemények 24. évfolyam (Budapest, 1981)

KOVÁCSY TIBOR: Paraszti gazdálkodás

járt az az embernek is meghúzódott és jobban eleget tett a munkahelyének. De ahun nem törődnek véle. . . Na most már valamennyire azért igazodott ez is, annyibul, hogy kapus van a kapunál. Mer még evvel is tudtak lopni. Most már tán lehet, hogy nem tudnak lopni. Na most már ezen is változtattak. Mert evvel még elébb hogy be lett állitva, evvel még tudtak. Egy kicsit lopni az órábul el. Hát az a kapus elnézte, azt mondta, még tanálkozhatunk együtt, ki tudja, én is abba leszek. . . Fél deci pálinkára való pénzem se volt, csak az a belépődijam. De én azért azért józanon jobban tudtam táncolni, mint más részegen. Szerettem a mulatást. (Mikor gyerek volt, az aratáson mekkora része járt egy felnőtt bérének?) Ugyanannyi járt itt is, ebbe a gazdaságba, mint egy kaszásnak. Mert én is lettem kaszás is, de a megállapítás az az volt, hogy az a marokszedő is megérdemelte úgy, mint az a kaszás. Az se könnyebb volt, mint a kaszálás vagy az a kévekötés. (Hány éves volt, mikor megnősült?) Mikor megnősültem legelébb, huszonnégy éves voltam. (Es ez a szabadsága miben állt, amit mond?) Hát ez abban állt, hogy mig meg nem nősültem, nem voltam annyira lekötve, hát család volt, az igaz. Csak addig mehettem a mulatságra. De mikor megnősültem, sose voltam egyik feleségemmel se bálba. Mert már nem jutott rá még annyi se, az a kis belépődij. Ezért voltam addig szabadabb ember. Mert Milotára, túl a Tiszán, Csetfalva, Tiszabecs, Tiszacsécse, ebbe a négy községbe ha volt mulatság, én elmentem. Táncolni nagyon szerettem. (Milyen gyakran voltak ilyen mulatságok?) Ez azt az idők körülményétől függött, hogy milyen időszakok jártak. Például hát ugye a 14-18 közötti háború alatt ritkábban volt bál. Mert nem volt fiatalság sem, meg hát a bánat járta inkább, mint a nagy öröm. Mer hát akik már hogy mulatósak lettek vón, rendeztek vőn ilyet, hát csak a tizenhét éves fiúk voltak. Hát ammég ugyi, nem ugy, mint máma, hogy elmegyünk a mibe, kultúrházba, hát akkor ilyen nem volt. Csak ha engedélyt kért a járásnál egy bálra, ha megadták az engedélyt, megtarthatták. Csűrökbe volt, vagy iskolákba, téli időszakban inkább iskolában, nyáron csűrökbe. Majd aztán jött ugyi a húsztól huszonötig, ez megen olyan nehéz időszak volt, hát eddig se, nem nagyon, ritkán volt egy-egy bál. Mondom, az időszakok, ahogy