Forrai Ibolya szerk: Néprajzi Közlemények 23. évfolyam (Budapest)
CSELÉDSORSOK, CSELÉDUTAK - Az "uradalmak", a "majorok" népe - Az uradalom népének munkaköre
gezzék el feladatukat. Állandóan mellettük őrködött, s ügyelt pl. arra, hogy a kapálok kivágják- e a gazt vagy az egyelők nem hagytak-e több répát egymás mellett. A hanyag munkát végzőket ilyenkor visszaparancsolta a tett színhelyére, s újból elvégeztette velük a kapálást, az egyezést. Amikor megszűnt a mezei munka, akkor a magtárban fog lalatoskodó cselédekre ügyelt fel vagy az erdőre menőket kisérte el, s kijelölte, melyik ölfát rakhatják fel a szekerükre. Lakása hasonló volt a gazdáéhoz: két szoba, konyhával, kamrával, s a cselédek lakásaitól különállott. A mezőn tartózkodó pallér kezében mindig ott lehetett látni a saját maga által kifaragott botot, mellyel mindig "börzögette" a földet, keresve a kivágatlan gazt. Nyakában lógott az átvetett tarisznya, melyből gyakran előhúzogatta füzetét, hogy meg jegyzéseket tegyen bele: ki végzett jó, ki végzett hanyag munkát, de számontartotta azt is, hányan álltak be reggelenként a sorba, hogy az "intéző urnák" esténként beszámoljon a "parancs" alkalmával. Járandósága egy és negyed konvenció, megegyezett az uradalomban dolgozó iparosokéval. (Tételenként majd ott sorolom fel!) Pm. : A napszámosok reggelenként a pallér után indultak. - A hangoskodó egyezők vitáit gyakran szakította félbe a pallér. A pallérnak nem tetszett a gyermekek munkája, ezért gyakran visszarendelte őket. 5. CSŐSZ - Nem tartozott szorosan az uradalom irányitói közé, de idesorolom, mert tevékeny termelő munkát nem végzett. A csősz legfőbb feladata volt a mezei termények védelme a lopóktól és a kártevőktől. Éppen ezért kötött munkaideje nem volt, mindig más-más időtájban járta körül a birtokot. Nyáron és ősszel leggyakrabban este indult ellenőrző útjára, s sokszor hajnalban is lesben állott. Ha valahol lopást vagy rendellenességet észlelt, addig figyelt, mig a tettesek nyomára nem akadt. A csősz legfőbb "fegyvere" a fokosa volt, s nyakában neki is ott lógott tarisznyája, melyben ennivalóját vitte. Elmaradhatatlan kisérőtársa, a kutyája, mellette lépegetett, s ha valami gyanús zörejt hallott, azonnal megállott és figyelt, ezzel hivta fel gazdája figyelmét. Ugy volt beidomitva, hogy soha nem ugatott, nehogy ezzel a tolvajokat elriassza. Munkája ellenértékeként cselédkonvenciót kapott, minden lopó elfogása után pedig 5 pengőt. - Lakása egy szobás volt, de
