Forrai Ibolya szerk: Néprajzi Közlemények 23. évfolyam (Budapest)
CSELÉDSORSOK, CSELÉDUTAK - Az "uradalmak", a "majorok" népe - Születési és halálozási adatok BÜK községről és községben élt cselédekről, valamint gyermekeikről 10 éves periódusban
Amint láthatjuk, a cselédek között kevesebb a tbc megbetegedés, mint a község lakóinál, kiknél feltűnően magasak a számok. A 30-as évektől kezdve pedig teljesen megszűnik a tüdővész a cselédcsaládoknál. A község magas számai azt mutatják, hogy BÜK-ön nagyon sok mezőgazdasági proletár élt, kiknek legnagyobb része mostohább körülmények között tengette életét, mint a cselédek. Zselléreink földes, dohos szagú szobában, vályogfalu házban laktak, mig cselédeinknek a téglából készült házak, padlós szobák jobb egészségügyi viszonyokat biztosítottak. Viszont feltűnően magasaknak találom a 20-as évek végéig a gyermekhalálozást a cselédcsaládoknál, amit éppen a már tárgyalt rossz ellátásnak, az áldott állapotú asszonyok által végzett megerőltető munkának és nem utolsósorban a zsúfoltan lakott szobáknak tulajdonitok. A legtöbb csecsemőnél a halálozás okának ezt jegyezték be a halotti anyakönyvbe: "Vele született gyengeség. " Ezen kivül a halál okának a következőket tüntették fel: Görcsök, szamárhurut, kanyaró, tüdő- és agygyulladás, mellhártyagyulladás, toroklob, bélhurut, agyhártyalob, torokgyik, hörghurut. A különböző betegségek egész sora leselkedett a gyenge kis szervezetre, s nem kellett sok ahhoz, hogy kialudjon életük lángja. A szüléseket rendszerint a lakásban vezették le az avatatlan hozzátartozók, ismerősök. (Szomorú: Ignác béres felesége 39 éves korában szülés utáni elvérzésben halt meg 1904. március 13-án délután 1 órakor. Minden bizonnyal a hozzánemértésnek "köszönhette", hogy fiatalon hagyta itt családját.) Azt is érdekes volt megfigyelni a születési anyakönyv alapján, hogy mennyi veszély, kísértés leselkedhetett a kifejlett cselédlányokra. Bizonyára a jobb élet igérése vihette őket kísértésbe vagy pedig a városra került egyszerű leányka tapasztalatlanságának lett a következménye, hogy feltűnően sok "leányanyát" találtam a cselédleányok között. Évtizedenként kimutatva a vizsgált évek alapján számuk a következő: Századforduló utáni években: 4 a 10-es években : 20 a 20-as években : 14 a 30-as években : 16 a 40-es években : 6 Feltűnően magas pl. 1914-ben és 1932-ben a "leányanyák" száma. 1914-ben a 24 cselédszülésből 6 volt leányanyáé, amely