Forrai Ibolya szerk: Néprajzi Közlemények 23. évfolyam (Budapest)

CSELÉDSORSOK, CSELÉDUTAK - Két nagybirtok helyzetéről (a büki és a tormáspusztai uradalom) - A büki uradalom

KÉT NAGYBIRTOK HELYZETÉRŐL (a büki és a tormáspusztai uradalom) A BÜKI URADALOM A büki uradalom birtokai a Kisalföld délnyugati szélén fekvő BÜK és CSE PR EG községek egymással összefüggő határrészein terültek el. Az eredményes gazdálkodás számára nagyon jó viszonyokat teremtettek az 1865. szeptember 20-án megnyilt Nagykanizsa - Szombathely - Sopron - Bécsújhely és az 1912-13-ban megépített, 1913. október 23-án a forgalomnak átadott Zalabér - Sárvár - Kőszeg vasutvonalak, melyek éppen itt Bükön keresztezik egymást, valamint a Szombathely, Sopron, Kőszeg és Sárvár irányába haladó országutak. A jó közlekedési helyzetét és ebből eredő jó fekvését a múlt század második felében felismerték az osztrák tőkések, akik 1867-1869-ig a Repce folyó partján, Felső-Bükön épitették fel cukorgyárukat, mely a "Luft A. és társai" cégnek tulajdonát képezte. A részvénytársaság igazgatótanácsa tagjai a következőkből állottak: Luft Antal, Carstanjan Gusztáv, Lenek Samu, Rosenfeld Samu, Probetl Zsigmond, Conzales Károly és Bacchlé Károly tőkésekből. Ez a tőkés vállalkozás hatalmas gazdasági felemelkedést hozott a községben, ahol nagy számban éltek zsellérek és kevés földdel rendelkezők. A büki nagybirtok egyik alapján a XVII. században idetelepített, Erdélyből menekült Felsőbüki Nagy család birtoka adta. E család nagy számú tagjai között az idők folyamán szétoszlott a valamikori hires birtok. A XIX. században pedig a középbirtokos nemességhez tartozó tulajdonosok nem birták a meginduló gazdasági versenyt, lassan kicsúszott a föld a lábaik alól. Az utolsó igazi birtokos, Felsőbüki Nagy Pál, a kiváló reformkori szónok és honatya még meg tudta tartani a birtok egy részét, de halála után, - 1857-ben következett ez be, - az utódai ezen is túladtak, A birtok másik része gróf Jankovich család tulajdonából jutott át, nősülés utján, a Markovich család kötelékébe. Markovich Gusztáv, aki 1812-ben született, később pozsgai alispán és országgyűlési képviselő feleségül vette Jankovich Klemen-