Forrai Ibolya szerk: Néprajzi Közlemények 23. évfolyam (Budapest)
CSELÉDSORSOK, CSELÉDUTAK - Cselédsorsok, cselédutak - A harmadik nemzedék - A tormáspusztai uradalom cselédje
tejjel többet naponként. Azt azonban nem szivesen tették meg, hogy az uraság Balaton melletti szőlőjében három-négy hétig dolgoztam megállás nélkül. Még a vasár- és ünnepnapjaim is munkával teltek el itten. A falubeliek mentek a templomba, én meg doLgoztam. Ezért a munkáért semmiféle juttatásba, elismerésbe nem részesített az uraság, pedig mennyit fáradoztam. Konvencióm a következő volt: 16 g gabona, ez állott: 8 q búzából, 4-4 rozsból és árpából. Ezt fertánként kaptuk meg. 1 1/2 liter + 1 liter tej naponként. Gyermekek után nem adtak többletet. Szabad tüzelésű fa. Ez itt annyit jelentett, nem adtak semmit, mert az uraságnak nem volt erdeje. 1600aöl föld kukoricának és krumplinak, 50QÖ1 kerti föld > 6 pengő fertánként. Disznótartás volt, de anyadisznót nem tudtam tartani. Nem termett annyi kukoricám. Ez a hizlalónak éppen csak kifutotta. A kukorica egy részét el kellett adni, mert abból csináltam pénzt. Valamit segített anyósom fél konvenciója, ami a gyerekek ruházkodását segítette leggyakrabban. Feleségem ebből tudott vásárolni a gyermekek részére. Hat gyermekünk született, de csak ötöt tudtunk felnevelni. Az első a születése után hamarosan meghalt. A gyermekek innen jártak be a több mint hat km-re fekvő Csepreg község iskolájába. Fedett szekéren szállította be Őket az uradalom télen, nyáron. Sok nehézséggel járt ez az utazgatás, de ennek ellenére mindegyik kijárta a nyolc, illetve az idősebbek a hat osztályt. Sok zavart okozott minden cselédcsaládnál a tüzelő hiánya. Bár a konvencióban szabad tüzelésű fa áll. Ez annyit jelentett, hogy annyit tüzelhetünk, amennyire szükségünk van. Igenám, de az uradalom nem rendelkezett erdőterülettel, igy a fa megszerzése szabad lopássá alakult át. Vágtuk a fát, ahol lehetett. Téli időszakban még a szekéroldalak, a nyújtók is szorultak. Csak tavasszal, amikor szükség lett volna rájuk, keresték. Ilyenkor aztán a csendőröknek akadt dolguk, akik látva helyzetünket, nem vették komolyan a nyomozást. Igaz, évenként kaptunk egy szekérrevaló m ó ku s f a r k-át. Ez a fiatal fenyőerdő ritkításából származó fenyőágak gúnyneve. Inkább ne is lett volna ez sem, mert agyon kormozta a kályháinkat, sparheltjeinket.