Forrai Ibolya szerk: Néprajzi Közlemények 23. évfolyam (Budapest)

CSELÉDSORSOK, CSELÉDUTAK - Cselédsorsok, cselédutak - A harmadik nemzedék - 1945 után

földet lehet íratni, s ez a föld a mienk lesz. Először nem akar­tam hinni fülemnek, s csak akkor ocsúdtam föl, mikor megkér­dezték tőlem, mennyi földet akarok. Szinte robogva diktáltam be igényemet . A következő napokban közölték velem, nyolc és fél kat. hold földet juttattak részemre, melynek kimérését még azon a napon meg is kezdték. Földbe gyökerezve álltam a dülő végén, amikor arra gondoltam, ezt a földet meg is kell művelni. Azon­nal elém torlódott a kérdések halmaza: Hogyan? Mivel? Miből? Honnan teremtem elő a szükséges eszközöket, álla­tokat? Hiányzott a szükséges igaerő: összeálltunk a volt csa­ládok,, s nem vártuk meg a kimérést, a meglévő nagy táblákat együtt műveltük meg. Összefogtuk állatainkat, kölcsönöztük szer­számainkat, eszközeinket. Nem ismertük a lehetetlent. Többen összeálltunk, hogy közösen gazdálkodjunk. A grófnőnek meghagyott száz kat. holdat is kezelésbe vettük, s er­ről bérletet fizettünk. Előkerült valahonnan az uradalom volt traktora, melyet szintén munkába állítottunk. Legtöbbször csak döcögött, mert hol az alkatrész hiányzott, hol pedig üzemanyag­hiány miatt kényszerült leállni. Ilyenkor a szovjet katonák segí­tettek ki bennünket a bajból. Kb 300 kat. holdon gazdálkodtunk, s ehhez a területhez egy pár ló és két pár ökör állott rendel­kezésünkre. Később Szakonyból szereztük vissza a zavaros idők ben elvitt újabb két pár ökrünket, igy gondjaink valamelyest csök kentek. A volt számadó, Mózes János, szakszerűen vezette kö­zös gazdaságunkat, s szorgalmunknak meg is lett az eredménye Igy munkálkodtunk 1946 őszéig, amikor a soproni járási pártbi­zottság megszüntette társulásunkat azzal a ki nem mondott cél­lal, attól tartanak, a volt cselédek visszaadják volt uruknak a földet. Pedig nagyon jól ment igy közösen a termelés, volt ga­bonánk bőségesen. 1946. augusztusában kijöttek a járástól és közölték ve­lünk, fel kell oszlatni a közös gazdálkodásunkat. Mindenki gaz­dálkodjék külön! Több termést érnek el, ha külön gazdálkodnak! - adták ki a jelszót. Mindegyikünknek legfeljebb csak egy állat jutott. Mit csináljak ezzel? Igy gazdálkodni lehetetlenséggel volt határos. Sem ekém, sem boronám, sem más eszközöm nem állt rendel­kezésemre. Magamra maradva fogat, szerszám, eszköz után kellett néznem. Egy tehenem állt az istállóban magányosan, só­goromnak pedig egy ökre búslakodott. A másik szomszédomnak

Next

/
Thumbnails
Contents