Forrai Ibolya szerk: Néprajzi Közlemények 23. évfolyam (Budapest)

CSELÉDSORSOK, CSELÉDUTAK - Cselédsorsok, cselédutak - A harmadik nemzedék

ba kerültek. A "Bank"-ot ugy lehetett elnyerni, ha a deszkáról leeresztett golyó a bank területén állott meg, de a határvonalát nem érinthette meg. Sokszor egész délutánokat eljátszottunk ezzel, melyhez ügyesség, távolság-kiszámitás is kellett. Amikor nagyobb csapat gyűlt össze, kovbolyoztunk , - Két csapatra osztottuk magunkat. Az egyik csapat elbújt, a másik pedig kereste az elbújtakat. Mindegyik a kezében tartott egy puskát vagy a puskát helyettesitő botot. Amikor a kereső meglátta és felismerte az elbújtak valamelyikét, elkiáltotta magát: Balogh Laci a fa mögött! Durr! Lelőttelek! - Ha jól ismerte fel, akkor annak ki kellett állni a játékból. A mi korunkban mégiscsak a legkedveltebb társasjáték a futball volt. Először csak közönséges labdával rúgtunk. Levetett kabátunk képezte a kaput. A nyári időben, mikor napszámba járhattunk, összeadtuk keresetünk egy részét, s ezen "igazi" futballt vásároltunk. A futball a modern kor játéka, s hogy nekünk saját magunknak is került futball-labdára pénz, ez már a majori lakosság jobblétét is tükrözte. Az iskola első és második osztályát Bükön jártam. Ez alatt Bükön, a nagyanyámnál laktam. A harmadik és a negyedik osztályt pedig a tőlünk, tehát Gyertyános-pusztától kb. két km -nyire fekvő Kincses-pusztára járva végeztem el. Gyalogosan indultunk el a keskeny, de felhomokozott úton, de ha útközben elértünk egy-egy gazdasági szekeret, mindig felcsimpaszkodtunk a hátuljára. Nagy tanteremben tanult a négy alsó osztály, s egy tanitónéni tanitott bennünket. A felső tagozat osztályait a pusztától kb. hat km-nyire levő Csepregben végeztem el. Ősszel és tavasszal kerékpáron jártam, mig a téli időszakban lovas kocsival szállították be a puszta kb. húsz gyermekét. A szekér tetejét ponyvával fedték le, a szekér oldalára épitett padokon pedig ülhettünk. Kényelemről nem nagyon dicsekedhettünk, de a közben felcsendülő dalok feledtették velünk a fárasztó utazást. Télen pokrócba csavarhattuk magunkat, de még igy is sokáig tartott, mig az iskolában felmelegedhettünk. Tanáraink megértően kezeltek bennünket, azonban a fárasztó és kényelmetlen utazás hátráltatta tanulmányi eredményünket. Maga a hosszú út is sok időnket rabolt el, meg az otthoni környezet sem biztosította a nyugodt tanulás lehetőségét. A kisebb testvérek mindig körülöttem zajongtak, tanulásomban zavartak. Ennek ellenére a négyeshez közelálló eredményt értem el minden esztendőben. A bejárás is hozzájárulhatott, hogy meg-