Forrai Ibolya szerk: Néprajzi Közlemények 22. évfolyam (Budapest, 1979)

alat megete. a réten se vót semi, a marha is nagyon ócsó vót min­denfelé^ rétet is egy hét alat megevé, gabonát kelet étetni, a Si­márdi rétet is azután meg kelet étetni. 3 hétig tartót, azután ki hogy tuta, ugy tartota. a tisza mejékén tokajtul kevés nejen ka­száltak, a bárány szöget Báláz Estván felvete 1000 pengő forintér, 2 láncson let egy rendes szekerei széna. Szent János nap után min­denfelől hazsa hajtoták a marhát, mindenki el akarta adni. el is atak ócson, a vót a szerencsés, aki hamarab elata, mer az ólbul kelet tartani mind. Szent János napkor igen jó eső let. megázot a főd, jó idő mutatkozot, de nem soká tartót, mer rágyüt a száraz szeles idő, kiszárazstot mindent, mutatkozsot néha egy kis eső, a porját is alig vert el, kánikula, száraz vót három hete. István ki­ráj napján let jó kis eső, megázsot a főd jól, jó idő járt egy hétig, harmat bőven járt, a kukoricsa megzsődült, pedig veszőbe lácsot, kin cső nem vót, csőt hozsot, nem hite vóna az ember mijén szép let. de két heti kegyetlen meleg megálapitota, megfonyat, ugy hogy a genge cső szem nékül marat, aki hamaráb az eső előt megszem­zset, az boldogult valamenyire. ősz kezsdetén kezsték a sarnyut kaszálni, nagyon kevés vót rajta 2-3-4 rudas egy láncson. szeptem­ber 12-23 és 29-én jó esők vótak, úgyhogy a szántás-vetés a leg­joban ment végbe, de kéthét után az első vetés után ki mutata ma­gát a pajor nagymértékbe, ugy hogy egész fődet meget. ahol bőven vót, minden módon pusztitoták, hogy vehetnék elejit. némejek ka­pával elbarázdolták, hogy majd ot nem megyén eléb, ekével is ve­tetek, de mind haszontalan, átment rajta, odéb is ete. ha nem leg­job orvosága vót: gerebjével felvágni a kérget, ot rágta el a vetést, akit talált vagy agyonverte vagy fazsikba szete egy két hétig igen sokat használt vele aki ugy bánt. ez esztendő mind embere, mind baromra veszedelmes vót. a Gyerekek tavaszkor elkezstek him­lőzsni, sok házsasemberek is vótak bene, a gyerekek közsül sokan el is haltak, a fijatalok, emberek, sokan a csikarásba, vér hasba szenvetek, sokan meghaltak; a barmok is, sokan érezstek a dög­lést it a környéken, de nem felette sok. ez a fenteb emlitet nyava­ják tavasziul egész őszig mutata magát, de őszei hála a jó istenek mind embere, mind baromra megszűntének a nyavaják. A törés szent Mihály nap után történt, de nem sokat ért, a legjob 6 vékás fődön se vót három köböl, ha mind a legroszát leszemeltük vóna is. hajastul hortuk fel a padra, ugy étetük a marhával, disznóval is csutkástul együt vagdaltuk, ugy etetük. őszre került egy kevés gyenge tök is, de magját is alig tutunk szedni, október 13-ikára jó eső let, napjába pedig záporeső és égzengés vót 23-án, 24-ikén jó eső let, ekor kezstek vetni,a pajor ki ete fődet. Következő héten egész októberbe a legkelemeseb idők jártak, pajor kedvére emészf-

Next

/
Thumbnails
Contents