Forrai Ibolya szerk: Néprajzi Közlemények 22. évfolyam (Budapest, 1979)

mértékbe, temérdek marha elhulot. ongára kupecsek arul a tájékról hozsták be ere a tájékra, mer ongán el kezsdödvén a marhadögl sok elhulot, az után uj faluba, felső Zsócsán, Miskócson temérdek elhulot, Harkajon Szadán és más nejeken is. várad tájékán Őszei igen ócsó vót a marha a takarmány nemiéti miat, oda jártak veni a bőcsiek is, mer it a vásár nem vót szabad. 1863-ba vizskeresztig tél vót, adig szánkón is lehetet járni. Kisrészbe ekor elment a hó, két hét alat jó idők jártak. Január utóján, február elein már apró bogarakat is lehetet látni, hogy száldosot néha.egy kis Nedvesség is mutatkozot, azt hamar ki vete a fődbü a száraz hideg februárba, az őszi vetés igen szépen mutatá magát, gabona, buzsa, mindenféle ócsulni kezsdet. a tavaszi szántáshoz hozsá fogtunk Gergej nap előt való héten, a szántás könyü vót, feléte a dér a fődet, 2 nap szántotunk.ez után rágyüt az eső, megázsot a főd, a medig meg vót szántva, a töbi árpát, buzsát József nap hetibe vetetük el, mindenfélét palagjára, ki is kőt tökéletesen minden, az őszi vetés is az eső után neki indult, már akor a gabonának az ára megint alábszálot. a sok jó téli napok, Márcsiusi jó idő után Április beköszönt hideg szélei, ami nem nevelt, ha rontot mindent, a szőlőt is kidógozstuk szent György nap előt való hetekbe, hideg szélbe; a tavaszi vetés is kiköt szépen, Mer jó fődbe ment. minden szépen neveledet, de a gabonát a hideg szél megrontota, ugy hogy kevésre boldogult. Májusba a szőlőnek a fakadását leete a dér - Május következet temérdek szélei, nagy száraságai -, fél lábszárig ért, a fejét ki nem tudta egyenesen tolni, a hasába maradt. Junius elején eset egy kis eső jegel, a gabonát jól kapta, töbé nem boldogulhatot, a vasúton tul érte inkáb. a Kukoricsának sokat használt az eső, a gabonának csak a szemzsésének, mer fél lábszárig ért, térdig, csomb tövig tul a réten is a gabona, akinek vót, ot bőven fizsetet. a tavaszi vetés is kevésre boldogult a sok száraz szeles időbe, alig lehetet kaszálni, szent jános napkor szép esőt adot az isten, a kukoricsa megázsot a legjoban; Gabonának, árpának nem használt sémit, épen a tavaszbuzának, mán it a gabona ára felment, mindenki élelemrül kezsdet gondolkozsni. a lovas emberek mindenfelé mentek élelemér: Ungvárra, Nyirbe, kasára, mer ócsób vót, mint Miskócson; mit sose értem életembe; más héten miskócson 19-20 bankó vót a gabona köbli. Buza 24 forint, kukoricának is 17-18 forint vót az ára, buzsát vetek belőle, akinek vót eladó, 3 köblös fődön vót 3 véka, egy köblös buzsábul 1 véka; a takarmány is jókor elfogyot, a 62-iki, a marha járó a takta közst vót, mihejt valami nyőt rajta, mingyán ráhajtoták a marhát, gujást fogatunk melé szent györgy nap előt, oda hajtotuk, szikszai vásárig ot vót, akor hazsa hajtotuk a berekre, nem sok lévén rajta, két hét