Forrai Ibolya, Dr. Szolnoky Lajos szerk: Néprajzi Közlemények 20. évfolyam (Budapest)

XI. GÉMES ESZTER - Balástya (Csongrád m.)

zsét stb. Kosár kötéshez értelmes ember kellett. Főleg a fűző vessző kihúzásához . A fűző vesszőt fűzfának a simájából válogatták ki. Erős, hüvelyujjnyi vastag, 15 centi hosszú fán, három ék alakú be vágást csináltak, amely a középen össze haladt. A fűz-fa vastagabb végéhez oda illesztették a "hasitót" és szépen tolták a veszszőn előre. De nagyon kellett vigyázni, hogy ki ne haladjon, mind a három szál egy forma legyen. Bal kézzel irányitani, jobbal a hasitót tolni. A belezés még komisszabb munka volt. A vessző vastagabb végét bicskával hegyesre faragták, ott a belet meg kezdték, aszt a szájába vette az illető, bal kézzel vezette, jobb kézzel a ki húzott, bőrös részt tartotta. Amikor a bél hosszú volt, bal kézzel mindig tört rajta a huzó. Ugy hogy azért egybe maradt a bél is, csak meg törve. Az igy ki húzott bőrös részt, a belsejét bicskával húzogatták, mig olyanra nem simult, hogy össze kunkorodjék. Kész a zsupp, a vessző, mi kell még! ? Bőrgyüszü, ha finomabb dolgot akart kötni, pl. lisztes kosár, varos kosár. A durvább munkának szélesebb gyüszüt vart bőrből, egy gyüszü h. 7 centi, mind a két vége lyukas. Egy lapos, kissé hullámos ár. Enek a végét hegyesre köszörülték. A kötő fel ült a padkára, vagy az ágy szélére és lába alá kis-széket tesz. Igy kezdi a kosár kötést. Gömbölyiti az árral, mindig a másik karika vesszejébe szur. Ha fogy a gyüszüből, vagy lazul, mert a buza szál a kalász felé mindig vékonyabb, akkor eteti zsúppal a gyüszüt, Mikor el kezdi igen hosszú a fűzfa vessző, ő neki késedelmes volna szakaszonkint húzgálni, hanem el kap egy ott ődöngő gyermeket (abból bőven van) és azzal huzati, mig a veszsző meg nem kurtul. Ő a kosarat két térde közé veszi, ugy csinálja. Mikor elégnek találja a nagyságot, akkor az utolsó sor végzést, egész egymás mellé fűzi a vesszőt. Az alján ugyan igy csinálja meg az alsó karimát. Ha módositani akar rajta, akkor kancsika szegessel szegi a végző karimát. Kötnek pévályosokat, hosszú tojásos kosarakat,nagy kosarakat, hogy szemesből 50 kiló belefér. Fűzfából nagy kasokat, garabolyókat, üveg-tartó kasokat, meggy aszalókat, kocsi kasokat stb. Lakodalom még arra a mintára lessz itt a testvéremnél, ami száz évvel ezelőtt volt a tanyán. Augusztus 3-án. Bográcsokban fői a paprikás, üstökben a baromfi leves, töltött csirke, rétes béles, nász nagy, vőfény, étel köszöntők, tanyai vendégek. Rezes banda, bor, sör, könnyű italok, fekete kávé, nagy sátor. Régen is igy volt. Csak az hiányzik, hogy régi időben kerek cin vagy réztepsibe vitték a rétest a lakodalomba. Ma már előnyben a torta. Még a mi családunkban is meg van a kerek cin tepsi, bordás kuglóf sütő.