Forrai Ibolya, Dr. Szolnoky Lajos szerk: Néprajzi Közlemények 20. évfolyam (Budapest)

XI. GÉMES ESZTER - Balástya (Csongrád m.)

ne rontsák a kenyeret, vagy a kutya meg ne nyaljon valami sütőalkalmatosságot. Pl. sütöteknőt, kavaró-lapockát, köröszt-veszszőt, szitát, kovász- vakarót. Akkor is meg rontották, ha loptak a kovászból. Mi volt ekkor a teendő? Minden sütési fel szerelést három léből el mostak. Imát végeztek. Másik dagasztott. Ha nem jött helyre, hivtak valakit a rokonságból, az hozott kovászt a magukéból, le is dagasztott. Volt aki rontó, boritó asszonyhoz ment, ha végképp nem jött helyre a kenyér. Az asztán füveket adott, amit meg kellett főzni és a levét a kovászba tenni. Nem volt abban semmi ördöngösség, csak az olyan okos idős asszony meg figyelte, melyik a hajtatós fü, aszt meg száritotta, meg törte és aszt adta. Télen a kenyér sütést is a kis-házban végezték. Nyáron pedig az udvaron épült laci-konyhában. Jobb módú gazdák cselédeket is tartottak. Volt olyan hely, ahol teljessen külön főztek a cselédségnek, meg a napszámosoknak. Olyan hely is volt, hogy együtt főztek, csak ilyen meg különböztetést tettek a cselédség ételével: lepényre kevesebb túrót tettek, bőr nélküli hurkát sütöttek nekik, az ő tarhonyájukat kevesebb tojással gyúrták. Kevesebb cukrot tettek a mákos tésztára, a szalonna avassát nekik adták. A hus szálkását kiválogatták a gazdáknak. A baromfi húsból amit a gazdáék szerettek ki vették a részükre. Olyan gazda is volt, -ahol a cseléddel együtt evett. Eszt a cseléd nem igényelte és nem is örült neki. Nem evett jó izüt, ugy érezte a gazda mindig őt nézi és e végett szorongást érzett. Télen a kis-házat, ahol laktak, kemencével melegitették. A fűtés is vagy a menyecskéje, vagy a nagy lányé volt. Télen a férfi nép felkeléskor mégsem .mosdott, ment egyenesen a nagy jószágokat etetni, lovakat vakarni és tizórakor mikor enni akartak, akkor mosdottak. Ti. a tanyai nép télen, kétszer evett, 9-10 óra felé, este 5 óra felé. A két evés közt olyan könyebb csemege dolgokat ettek, u .m. pattogatott kukorica, piritott tökmag, sült-tök, tányérica, főtt kukorica, aszalt gyümölcs, dió, mogyoró, vacsora után is ilyesmit fogyasztottak. Egy nő fűtött, a másik meg készitette elő a sütnivalót. Szalmával, jobbik esetben szárizikkel, mák-szárral, nád-kotréval, gajjal. Nagyon sokat szenvedett aki fűtött, mert a hideg pitarból kellett fűteni. Azért cserélgették is a nők a munkát. A kemencében készitett ételeknek igen csak igy volt a sor-rendje. Tepsibe krumpli, hurka, kolbásszal, böjti napon olajjal. Tejes pite, egész kemencével. Érett turó, hajába süt krumplival. Pörkölt káposzta tepsibe töpörtyüvel, oldalassal. Málé kukorica lisztből, vékonyra öntve, pirosra sütve, zsiros vagy tepertyüs pogácsa. Böjtben: gu-