Forrai Ibolya, Dr. Szolnoky Lajos szerk: Néprajzi Közlemények 20. évfolyam (Budapest)

IV. SZELEI BALÁZSNÉ - Szántód (Somogy m.)

Használata praktikus volt. A tárgy mind a gazdáé volt. Addig tartott, ahogy kimélték. A tűzhely szerszámai: vasháromláb, főzőfazék, lekvárkavaró, piszkavas. A sütésnél kerek cseréptepsik, sütőlapát, piszkafa, szinvonó "pemetülő", azaz a kemencekitisztitó szalma vagy kukoricacsuhé összekötve egy fa végére. A konyha, kamra ah áziasszony munkaterülete volt. A szobát, leginkább a nagylány takaritotta. Az ebéd, télen a szobában az asztalnál volt, de nyáron a konyha földjén. Letettek egy abroszt, arra egy tálba kiöntötték az ételt, körülülték mindenki egy-egy evőkanállal és egytálból ettek. Igy ettek a földön és ha a nagy munkaidőben ételt vittek. A konyha vezetése, kamrakulcs, anyagfelhasználás az asszony dolga volt, s az egész család élelmezése. A lapos kemencetetőn is aludtak, ha sok volt a gyerek. A kamrákba nemrégen aludtak. A babtisztitás, krumpli pucolás a pitvarban történt. Konzerválás. Káposzta taposáshoz való kádak, deszkák, nyomókövek még sok helyen megvannak. Tárolóedények. Zsirosvendők voltak bádogból, cserépből, deszkából. Fogyasztás tárgyai ma már megegyeznek a városiakéval. Ételszállítás régen. A fejtetőre rongyból készített koszorút tettek, arra egy vékát (kast), amit papírral kibéleltek. Ebbe a kasba rakták az ételeket, melyet egy szép kivasalt konyharuhával és abroszszal takartak le, amit terítéshez a földre letettek. Ételszállításra szélesfenekü cserépedényeket, szükszájut használtak. Ezeket lekötötték csuhéval (kukoricafosztás) vagy zsirpapirral. A vizet kézben, korsóban vitték. Uti só- és füszertartók fából vagy szaruból voltak faragva. Kenyér tárolására, a kamrában a mennyezetről lecsüngő far ács szolgált. CSERÉPEDÉNYEK Régen cserépfazekakat használtak főzéshez, ételszállításhoz, evéshez, kemencében és szabadtüzhelyen is. Főleg a savanyu töltöttkáposzta nagyon finom volt, ha cserépfazékban főzték. Kisebb