Szolnoky Lajos szerk: Néprajzi Közlemények 19. évfolyam (Budapest)

V. SIMON JÓZSEF - Balatonszentgyörgy / Somogy m./

17. Eredetileg- a következő bútorzat volt: az utcaszinti két ablak mellett a falnál (saroknál) egy-egy ágy. A déli oldalon levő alacsonyabbra volt vetve, ezt bontották fel vendégnek. Ezen is volt felesleges dunyha és vánkos. Az északi sarokban volt a magosra vetett ágy két párnával, három dunyhával és hat vánkossal Az ágyterítő csak a deszkáig ért le elől. Az ágylábak ( ágyvégek) keményfából készültek, a fejtől levők egy arasszal magasabbak, a fal felől sima az ágydeszka ( támla) . A két utcai ablak között van a négyfiókos subi at. "Ez világéletbe itt vót." A mama sifonérja a mult század vége felé 1880 után készült, és a déli oldalon, az ágy végénél, az ablak kihagyásával helyezték el. Vele szemben az északi oldalon volt még egy sifonér. A szoba közepén a régi, esztergált nagyasztal, mellette négy nehéz, keményfából készült hátos szék. Régi bútordarab még a kályha melletti sarokban lévő, egyfiókos kászli. Ez is eredeti helyén van. 18. A szoba közepén lévő asztalon nem tartottak semmit. Az ma is himes, háziszőttes vászonabrosszal van letakarva Az asztalon csak enni-, innivalónak volt helye, arra rátámaszkodni vagy ráülni tilos volt, még gyereket se volt szabad feltenni rá. Miért? "Az nem való' Ahun majd eszünk, meg a Krisztus teste van ( kenyér) , oda nem íehet ünyi! Mást nem tudunk." A kenyeret most a kászli ban tartják, "de amikor még együtt vótunk, a mindig a középső szobában, a padsarokban vót az asztal mellett. Meg a pogácsa is. Szakasztóruhával letakarva. Azt sohase tettük el, hogy aki megehült, vághatott, vehetett belüle, amikor akart. Ott vót a nagykés is mellette. Édesapámnak - isten nyugosztalja - az vót a szavajárása, hogy ott a kenyér, mit akartok, ha valamijér az ételre vagy az ehességre panaszkodtunk". A szakasztóruha egyszerű, piroshimes vászon volt. Karácsony böjtjén délben a kenyér helyébe a padsarokba került a szakasztó véka, teli kukoricával, egy kis búzával és korpával Ebbe az ebédjéből mindenki tett egy keveset hozzá. Ugy kellett kiegésziteni, hogy hét féle eleség legyen benne. Tettek bele a kenyérből, a leves babjából, zöldségéből és a főtt asz alt gyümölcsből A tyúkokat ezen a napon addig zárva tartották, erre engedték ki őket. Karácsonyban is ebből adtak nekik, hogy jobban tojjanak. 19. "Az asztalt hétköznap nem igen takartuk le, csak innepen. Később aztán viaszkos vásznat vettünk rá, de a má a háború ( első világháború) után vót. Az aztán mindig rajta vót, arru is ettünk. Két abroszt csak karácsonykor tettünk fő. AUu az innepi vászonabroszt, arra rá a szép himes karácsonyi abroszt". 20. A karácsonyi abroszról nem ettek. Erre csak a vetőabroszt, amiből a búzát vetették, a tiszta alsó ruhájukat, meg a kaszakövet tették rá. A karácsonyi abroszra nagyon vigyáztak, hogy öszsze ne piszkitsák, mert ezt nem lehetett kimosni. Letéve becsben tartották és csak végszükség esetén használták áll at gyógyításra, ( Pl beteg tehenet takartak le vele, felkötötték vele a beteg tehén elapadó, de inkább gyulladásos tő gyét. Ilyen használat után mosták csak ki, de akkor már erejét vesztette.