Szolnoky Lajos szerk: Néprajzi Közlemények 19. évfolyam (Budapest)

XIV. DANKA BALÁZSNÉ - Cegléd / Pest m./

7. Már a régi időben is deszka padlós volt a szoba és a kamra ( magtár) is. Földes szoba vagy konyha földjét minden héten föl mázolták egy rongydarabbal, a városon sárga agyaggal, a tanyán ritka helyen, már a jobb móduaknál. a kevésbé jómóduaknál fekete földel, amit a vakond földur. ezt láttam a nagyanyámtól és anyámtól is. Hétközben fellocsoltunk lukas köcsögből vagy bögréből, kerek vagy nyolcas alakura. Aki érte az csinálta a családban, nem volt személyhez kötve. 8. Az ablakok anyaga deszka, mérete különböző. Ugyanúgy a szine is. Zöld, sárga, barna, szürke. Kettő szárnyú. Egyes szárnyak része leginkáb 2- 3 özemből áltak és üvegből és csak kinyitható ablakra emlékszem Hálókamrára nem emlékszünk, esetleg falun lehetett. Zsalugáteres ablakot még ma is látni, de csak nagyon keveset. Lécekből összetett rácsot a kamra ablakra kivülre tettek, és a belső üvegest néha kinyitották. Virágot szokás volt az ablakban tartani, sőt most is szokás több helyen, és házassági évfordulóra ezüst vagy arany szalagos kosarat virággal. Szobrot vagy levelet nem szokás. Függönyt régen is szoktak, csipkét és vásznat. Függönytartót, vékonyabb rudfélét a kétvégén esztergályozott dísszel, de a tanyán néha szárizikből is csináltak. 9. Az ajtó anyaga deszka, mérete különböző, és üveges rész is sok helyen volt, de tanyán nem volt. Nyáron szoktak függönyt akasztani az ajtó nyilasra, valami karton anyagot. 10. A bemutatott helyiségek használata: lakószoba, 11. A bemutatott lakóhelyiség elnevezése: nagyszoba. De nevezték sokféle képpen, pl nagyház, végsőház, oldalszoba, belsőház. A szoba berendezési tárgyai és használatuk 12. A berendezés létesítésének időpontja meghatározatlan, 13. Az idők folyamán a berendezésben bekövetkezett változások oka lehetett örökösödés vagy házasságkötés. Ennek a lakásnak a berendezése - már a többi helyiségeket is bele értve - részben elosztódott a családban és át lett alakítva a mai kornak megfelelően. 14. A lakóhelyiség részeinek elnevezése nincs különösebben felsorolva. 15. A szobarészeinek rangsora. Elsőnek az ablak felöli rész, hátsónak az ajtófelöli rész számit. Jött-ment idegen az ajtóban alhatott meg. A jól ismert vendégek vagy rokonok az ágy előtti széken ülhettek. A családtag ült asztalhoz. 16. A szoba fűtőberendezése városon és tanyán is az 19 20as évekig sokhelyen, különösen p;araszt helyen kemence volt, amit szárizikkel, szőlővenyigével, a szegényeb helyen szalmával fűtöttek.