Szolnoky Lajos szerk: Néprajzi Közlemények 19. évfolyam (Budapest)

XIII. L. PAPP ZSIGMOND - Dévaványa / Békés m./

Ez a szokás kb. az 19 40­es évektől alakult át. Ma már any­nyi asztalt visznek be, hogy mindnyájan odaférjenek és vegyesen ülik körül, nők, férfiak, gyerekik. A rangsorolást csak társas összejövetelekkor tartják be, ugyahogy. A bográcsban való főzés ( szabadtüznél) az 19 40­es évekig tartotta magát. Ezt kint a földre, vagy a konyha, vagy a szoba kö­zepén a földre tették le, krsszékeken, fadarabokon ülték körül Gyerekkorunkban a nagyszüleinktől hallottuk, hogy régen az asszony nem ülhetett az asztal mellé. Tehát az már nekik is régen volt. Valamikor a mult század közepe táján. 26. A gyerek akkor ülhetett az asztal mellé, mikor már az apjával együtt kaszált. Akkor lett ember. Ez az íratlan törvény a jelen század elejétől sorvadt el A Tsz-kor óta nem tanulnak meg kaszálni. Még a mi gyerekeink nem, de unokáink már az asztalfőn ülnek, mikor már a székről le nem esnek, addig pedig az anyjok ölében, szintén az asztalfőn. Az öreg akkor nem ült az asztal mellé, mikor már nem tudott tisztán étkezni. Aztán már zsámlin kuporogva evett. 27, 28. A kedves vendéget a családfő mellé az asztalfő mel­letti helyre ültették a kanapéra. Az asztalfő az asztal ablakfelőli oldalán az ablak előtti része volt. A kevésbé jelen+ős vendéget az ezzel szembeni vagy oldalsó helyre. Eljegyzéskor az asztalfőn a fiatal pár ült. Mellettük kétfelől a két násznagy. Aztán a menyasszony felől az ő szülei,, a vőlegé­nyé a vőlegény felől. A továbbiakban a nők és a férfiak külön-kü­lön csoportokban. Ez utóbbi szokás napjainkban van megszűnőben. Az előbbiek még tartják magukat. A fiatal lányok és legények szintén külön-külön a maguk tár­saságában. Csak a tánc megkezdésekor került össze ki-ki az ud­varlójával Ez a szokás a második világháborútól bomlott fel foko­zatosan. Tekintélyes gazdaháznál, ahová valami községházi urat is meg­hívtak, disznótorkor ( vagy ehhez hasonló alkalomkor) akkor az ült az asztalfőn. Mennyegzőkor szokás volt a papot meghívni. Akkor az ült a fiatalpár mellett. 29, 30. Nem volt szokás az ágyakat rangsorolni. A házastár­sak mindig egy ágyban aludtak. A gyerekik, ahányan fértek egy ágyban, vagy a sutban. A felnőttekkel egyszobában. Ha vendégek voltak, akkor vagy a vendégek, vagy a család egy része a kana­pén, földön szalmán vagy szalmazsákon, a diszágyból előszedett tartalék ágynemükön és ágynemük alatt. Az iskolahagyott gyerek vagy legény ( ha nem volt kocsis, cseléd) az istállóban hált, price sen, pokróc és ócska kabátok alatt, nyáron pedig a nyárijászol mellett, vagy a legelőn a kinyügö­zött vagy kipányvázott jószág mellett. Mig kicsi volt a gyerek, az apa tette ezt. Volt úgynevezett vac ok vagy hencser is a szobában, vagy konyhában, vagy az eresz alatt ( az évszaktól s legyektől

Next

/
Thumbnails
Contents