Szolnoky Lajos szerk: Néprajzi Közlemények 19. évfolyam (Budapest)

VIII. MÉSZÁROS ZSUZSANNA - Szák / Komárom m./

VIIT-1. ábra. Lakószoba alaprajzi vázlata (rekonstrukció) A szoba közepén az üresen maradt részen télen az aszszonyok fontak, a férfiak vékát kötöttek. Az ágyak mellett 4 szék és bölcső volt. A sublót fölött a falon tükör. A szobában csak egy szekrény volt, amelynek egyik fele akasztós, a másik fele polcos ( rakodós) a fehérnemüknek. Ez a szekrény jelenleg is megvan. Méretei: 180 x 128 x 46 cm. Ha rokon vagy kedves ismerős jött a házhoz, azt az asztalfőre ültették, az idegen csak az ajtóig mehetett. Más községből érkezett, az uton átfázott vendégek et a kemencepadkához invitálták. A gyerekek a sarokpadon kaptak helyet. Azokban a lakásokban, ahol nyitott konyha volt, télen a szobában levő tűzhelyen főztek és sütöttek. Akinek 2 szobája volt, ott a hátsó szobában főztek, az első szobában pedig a konyháról fűthető banya vagy cserépkályha volt. Amikor a nyitott konyha megszűnt, a banyákat elbontották, a cserépkályhának pedig belülről raktak ajtót és a szoba felől fűtöttek. A háziasszony csak a reggeli és vacsora főzésénél tartózkodott a tűzhely mellett. Étkezéskor az asztalnál a háziasszony ült a tűzhelyhez legközelebb, hogy könnyebben feltálalhassa az ételt. A gyerekek a sarokpadon legbelül, a nagyszülők az asztalfőn ültek. A dajka vagy a szolgáló a padkánál kisszéken étkezett, A tűzhely fölött fapolcon poharakat, főzőedényeket tartottak, a főzésnél igy könnyen kéznél volt. A tűzhely alatti nyitott részben télen vágott fát készitettek be előre, hogy száraz legyen. A tűzhely fölött zsineget húztak, erre teregették a szárítandó ruhákat.