Szolnoky Lajos szerk: Néprajzi Közlemények 19. évfolyam (Budapest)

VIII. MÉSZÁROS ZSUZSANNA - Szák / Komárom m./

Az ajtó belső részén fogas volt, amelyen törülköző és a használatban levő felső kabátok lógtak. Jelenleg teljes bútorzattal rendelkező szoba nincs, csak néhol találhatók egyes bútordarabok. Az asztalsarokhoz a sarokpad, személyektől függően szék és általában nagy asztal tartozott. Ha nagyobb összejövetel volt, az asztalt kihúzták, ekkor 12 személy is elfért körülötte. Nyáron, amikor a nyitott konyhát használni tudták, a szobai asztalra az előre elkészített levestésztát rakták száradni. Ezen történt a rétesnyujtás is, mivel nagy felületű volt. Az asztalfiók nagyméretű volt, kb. 50 x 50 cm. Az 1800-as években gyertyát tartottak a fiókban. A gyertyákat nyáron öntötték: annyit, hogy a fiók tele legyen, ez a mennyiség egész éven át elég volt. Később az asztalfiókban már a megszegett kenyeret tartották. Azért tartották itt, hogy be ne száradjon. Ezen kivül még a kényé rruhát és a nyujtóabroszt is ide helyezték. Eladó leány nem ült asztalsarokra, mert azt tartották, aki sarokra ül, nem megy férjhez. Az asztal alatt a macskák tányérja volt. Az asztalra csak különleges alkalmakkor tettek abroszt. A római katolikus családoknál az volt a szokás, hogy minden háztól nagyszombaton a feltámadási körmenet után kis élelmiszercsomagot megszentelt a pap, amelyben főtt tojás, kalács és sonka volt. Addig nem volt szabad senkinek mást enni, mig ebből a szentelt csomagból nem evett. A szobában télen és nyáron ünnepi alkalmakkor étkeztek. Mikor a nyitott konyhák megszűntek, a konyhában teritettek, kivéve az ünnepélyes alkalmakat. Az asztalnál való ültetés hétköznapi korábbi rendjét a VIII-2. ábrán láthatjuk. VIII-2. ábra Ülésrend az asztalnál: korábban a szobában és jelenleg a konyhában Jelenleg az asztal a konyha közepén van, a szobában csak alkalmakkor teritenek. Nyáron, amikor a hőség miatt a konyhában sem lehetett megmaradni, ki-ki a gádor szélére vagy az udvaron levő fa alá a hűs-