Takács Lajos: Néprajzi Közlemények 18. évfolyam (Budapest, 1973)

Paládi-Kovács Attila: A magyar parasztság kerekes jármüveinek történeti és táji rendszerezéséhez

, 1. Bevezető A magyar parasztság kerekes jármüveinek néprajzi vizsgálata az utőbbi évtizedekben megélénkült. A fokozódd érdeklődést lokális feldolgozások egész sora jelzi. A tárgykör kutatása azonban régóta nélkülöz általánosító, szintetizáló igényű munkákat, amelyek a magyar nyelvterület egészét tartják szem előtt, s nem hagyják figyelmen kivül az európai etnológiai anyagot sem. A téma máig egyedüli összegező tanulmánya Györffy István nevéhez fűződik, aki a Magyarság Néprajza "Teherhordás, közlekedés, jármű" c. fejezetében kerekes jármüveink néprajzát is összefoglalta.^ A fejezetet rendkívül értékessé teszi számunkra, hogy nem egyszerűen összegezése az addig publikált eredményeknek, de másutt meg nem jelent anyagot is közzétesz, "foglalata mindannak, amit Györffy maga, ebben a tárgykörben gyűjtött".^ Anyagát történeti perspektívában helyezte el, rámutatott a táji, lokális eltérésekre és kiemelten kezelte a kapcsolódó nyelvi, lexikai anyagot is. A Magyarság Néprajza mellett, a további kutatásokat K.Kovács László kutatástörténeti összefoglalója könyvészeti ismeretekkel támogatta,szempontokkal orientálta, serkentette.^ A "céhbeli néprajzosok" mulasztását elitélő sorai még ma is megszívlelésre érdemesek: "Szinte érthetetlen,hogy kocsizó tudományunkat, illetve szekereinket, kocsijainkat, sem nyergelő tudományunkat és nyerges mesterségünket nem tanulmányozták,holott éppen az ezzel kapcsolatos tulajdonságunkat bámultuk magunkban."^ Tudománytörténeti tényként kell megemlíteni, hogy K.Kovács László az Bthnographia szerkesztője-