Takács Lajos: Néprajzi Közlemények 18. évfolyam (Budapest, 1973)

Paládi-Kovács Attila: A magyar parasztság kerekes jármüveinek történeti és táji rendszerezéséhez

95. Balassa I., 1964. 153-154. 138. sz. fotóján előlhátul merev lőcsü szekér látható. L. még Ikvai N., 1967. 131. Saját gyűjtést az egész Hernád - Bodrog közti területen és Dél-Szlovákia szomszédos részein folytattam. 96. Balogh I., 1966. 82-83. 97. Saját gyűjtésem. 98. A létra és változatai 'szekéroldal' jelentésben már a 15. század végén ismeretesek. Német eredetű szó, de esetleg szláv közvetitéssel is számolni lehet. /Benkő L., 1970. II. 761./ 99. Csalog Zs., 1965. 16. 100. Tarr L., 1968. 209, 253. rajz; LII. fotó. 101. Bácskai V., 1965. 81 /Magyar mezővárosok a XV.században. Bp./. 102. 1770-ben Kunmadarason kelt feljegyzésből idézi Györffy I., 1929. 57. /NÉ. XXI./. "Suskával együtt szökött el 2 lovas baranyai egyenes oldalú kocsin

, melynek a kerekein vaskarikák voltak." A Dunántúlon általában görbe kocsin

ak nevezik; vö. Fél E., 1941. 68. /Kocs 1938-ban/. A Csallóközben szerda helyi kocsin

ak hallottam emlegetni. 103. Pietkiewicz

. K., 1967. 178 . 90. rajz. A korábbi irodalom alapján készült uj összefoglalás. 104. Moszynski

. K., 1929. 646.§

#

; Bielenstein

. 19071918. 552. A kérdésnek igen gazdag irodai na van, amelyet ezúttal mellőzünk. 105. Györffy I., é.n. 218. 106. Balogh I., I960. 75. 107. Csalog Zs., 1965. 9, 16-17. 108. Gráfik I., 1971. 108. 109. Gönyej

_ S.. 1940. 234. /Ethn. LIV./