Takács Lajos: Néprajzi Közlemények 18. évfolyam (Budapest, 1973)

Paládi-Kovács Attila: A magyar parasztság kerekes jármüveinek történeti és táji rendszerezéséhez

87. Csalog Zs.. 1965 . 5. 88a. Gönyey S., 1942. 273. 88b. Tarr L., 1968. 182. Nopcsa feltevését, miszerirrt a lőcs Őshazája Ukrajna és Dél-Lengyelország területén keresendő, a lőcsös és rakoncás szekerek recens elterjedtsége és a magyar lőcs

, rakonca szavak etimolőgiája nem támasztja alá. A lőcs keletiszláv elterjedtségéhez vö. Moszynski

. K., 1929. 646.§. Moőr Elemérrel vitázva számos adatot felsorol Gunda B., 1964. 473-474. /Ethn./ "Érdekes,hogy lengyel ós orosz területeken a lőcs ós a rakonca mennyire hadakozik egymással. Vannak vidékek, ahol még csak a hátsó tengely lőcsös, az első rakoncás, vagy a lőcs nem a szekéroldalhoz, hanem a magasan kiálló rakoncához kapcsolódik.ügyanilyen jelenséggel találkozunk a székely szekérnél is." Gunda B., 1934. 95. 89. Nopcsa P.. 1923-24. 67 , 72. és 2. ábra. 90. Szilády Z., 1931. 353, 387; Vakarelski

. Ch., 1969. 132. 91. Györffy I., é.n. 216. 92. Haáz P., 1932. 14-15. 93. A vasalást megelőző guzs-féleket ma már nem lehet elérni, de a nyelv őrzi emléküket. A lőcs-karika, lőcs-perec neveként sokfelé ismeretes a lőcs-guzs

. /7ö. Szinnyei J., 1893. I. 1361./ A vasalt, valódi lőcsöt Udvarhely megyében szarvaslőcs

. ágaslőcs néven ismerik /Haáz P., 1932. 15./. A rövid lőcs kitoldására szolgáló fa neve Yasban dobzás

. Zalában pediglen. /Yö. Szinqyei J.. 1891. 409, 1901. 105./ 94. Saját gyűjtéseim. A bakityh

oz 1. Juhász A., 1968.