Takács Lajos: Néprajzi Közlemények 18. évfolyam (Budapest, 1973)

Paládi-Kovács Attila: A magyar parasztság kerekes jármüveinek történeti és táji rendszerezéséhez

két vastag dorongjának elnevezése változatos, Szentendre-szigeten oldalszár

. Szentesen ódalkáva

, Zemplénben létrarud

: a "létrafoknak" megfelelő elnevezések: záp

, karfa

, pálca stb. Szekéroldal egy-egy gazdaságon belül is rendszerint több változatban található: van hosszabb és rövidebb, magasabb és alacsonyabb, létrás és deszkaoldal, stb. A létrás oldalnak is több formája van. A behordáshoz, szálas terményekhez más formát használnak, mint egyéb teher szállitásához, s megint más oldalt tesznek fel a személyszállításhoz. Hordáshoz ritkazápos szekeret, személyszállításhoz pedig sürüzápost használnak. A zápok sűrűsége tájanként is mutat eltérést. Az ország egyes részein a székéről dalban annyi záp található, ahány sukk az oldal hossza. A Dél-Alföld, különösen a Bánság kiválik más vidékek közül sürüzápos kocsijaival. Lokális különbségek mutatkoznak az oldal közfá

inak. pálcái

nak számában, az oldal alkatrészeinek, vékonyabb vagy vastagabb kidolgozásában is.^ Ezekre a részletekre itt nem térhetünk ki. Feltétlenül szólni kell viszont a szekéroldal két geometriai alaptípusáról. Egyik a közismert téglalap-forma, melynél az alsó és felső dorong is egyenes és párhuzamosan fekvő, A másik a nyeregalaku forma. Ennek alsó dorongja egyenes, de a felső dorongja középen ivben meghajlik. A kocsiszekrény eleje kisebb mértékben, vége viszont lényegesen magasabb, mint a közepe. Ez az oldal-forma a személyszállító lovaskocsik tartozékaként ismeretes. Elterjedtsége rendkívül tanulságos! Az IpolyDuna vonaltól keletre teljesen ismeretlen. Elterjedt viszont a Dunántúl túlnyomó részén /Tolna-baranyai-somogyi elterjedtsége szórványosan adatolt/ és a Kisalföl-