Horváth Terézia: Néprajzi Közlemények 16-17. évfolyam - Kapuvár népviselete (Budapest, 1972)

Szó- És TÁRGYMUTATÓ

"kangár/n/

M

: kamgarn

. Kémet eredetű szó. "Fésüsgyapjufonal és a belőle készült kelme." /Bakos F.

: 1966. 238./ "kapca": 257. o. L. még: bőrkapca. A kapca a XIV. század második felében feltűnt szláv jövevényszó. /Benkő L.

: 1970. 358./ karkesztyü: 275. o. "karmazsin": 34. o. - "Karmazsin

: a lábszár felől levő hus /a marhánál/". /Magyar Tudós Társaság: 1838./ - "

Karma zsin

, perzsa—* német, haragos-vörös." /Bakos F.

: 1966. 226./ - "...kissé kékes árnyalatú élénkpiros szin, illetőleg ilyen szinü kelme, bőr..." Régies, népies. Vándorszó. A magyar szó forrása nem határozható meg. /Benkő L.

: 1970. 384./ "kazsmir": "kasmir ... a kasmirkecske gyapjából készült finom gyapjuáru /

Kasmir indiai fejedelemség nevéből/." /Ba kos F.

: 1966. 244./. - A Capra hircus laniger pehelyszöréből készült szövet a XIX. sz. elején került Európába. A megnevezésére szolgáló vándorszó magyar alakjai német, francia, sőt angol és olasz közvetitésre is engednek következtetni /

Benkő L.

: 1970. 397./ - Kapuvárott ritkán használják ezt a megnevezést, akkor is inkább csak a bordázott, "gerezdes" kasmirfélékre. L. "zseli". "keferánc": 123. o. Ilyen nevü ujjas a Nyugat-Dunántúl más tájain is volt. keményités: 144-145. o. "kerepin": gyári méteráru "farkasfog, farkascakk". "keszkenyő": kendő. L.: fejkendő, nyakravaló, vállkendő. - A szó jelöletlen tárgyas összetétel: kéz+kenő. Korai, elhomályosult alak /Benkő L.

: 1970. 471./. "keszte": kesztyű, 1. ott. kesztyű: 134. és 135. o. - A kesztyű szó az ősmagyar korból való, jelöletlen határozós összetétel, szóról szóra »kéz/re/tevo» /Bárczi G.

: 1963. 41./. - A keszte alakban a te-vő utótag még világosabb!