Horváth Terézia: Néprajzi Közlemények 16-17. évfolyam - Kapuvár népviselete (Budapest, 1972)

Szó- És TÁRGYMUTATÓ

"kevertrojtu /selemkendő/": olyan kendő, aminek selyemrojtja tenyérnyi darabonként váltakozva hol piros, hol sárga, hol zöld, hol kék. "királszünü /selemkendő/": olyan kendő, aminek cinóberpiros /"királszünü"/ az alapszine, szélein pedig széles fehér csikók futnak. Csornán már ritkábban használják ezt az elnevezést. "kisznicsér /posztó/": hódoltságkori adatok a szóra: "kisz- niczer

. szőke posztó" /

Szamota I. - Zolnai Gy.

: 19021906./; kisznice /

Bálint S.

: 1957./. Bizonytalan eredetű régies, népies kelmenév. "Talán német jövevényszó, s valamely textiliparáról hires város nevéből keletkezett" /Benkő L.

: 1970. 498./. "kivágott" viselésmódja a nyakravalónak: 258. o. "kivarrás": géphimzés, gyári méteráru /főleg fehér lyukhimzéssel és huroköltéssel/. Az elnevezés a Kisalföld keleti részein is ismert. "kobak": /kéreg/fejkötő, 291-292. o. "kis kobak": 291. o. "pillangós kobak": 291-292. o.

409 - A kobak feltehetőleg kun-besenyő eredetű szó /Bárczi &.: 1958. 70.; Benkő L.

: 1970. 507./. A fejet jelenti eredetileg, ebből átvitt értelemmel 'fejrevaló' lett a Rábaközben. "kólál/l/ó": jövö-menő, sétáló, lófráló /1834/. A 'csavarog, kószál' jelentésű igetőből képzett, gyakoritó jelentésű nyelvjárási szó /Benkő L.

: 1970. 523./. "kolbász": farpárna, 1. ott. Alaki hasonlóságon alapuló elnevezés. kontyfélék: 307-309. o. lányok kontyfáiéi: 307-308. o. asszonyok kontya: 309. o. - A kontv szó /1395 körül/ legújabb etimológiája: "a magyarban keletkezett: 'meghajol, görbül, csavarodik, tekeredik stb.' alapjelentésü ... eredeti jelentése 'hajli-