Horváth Terézia: Néprajzi Közlemények 16-17. évfolyam - Kapuvár népviselete (Budapest, 1972)

JEGYZETEK

matyóknál is. Később szegényemberesnek számított. /Fél Edit szíves szóbeli közlése./ 200. Rajczy M.M.

: 1943. 172.: Csepregen a lányok "szines selyemszoknyákban jártak hétköznaponként is." 201. Csornai, 1880-as években született asszonyok szerint: "Selyemruhára - szoknya és testheálló - 7 méter brokát kellett, meg a sík rá; egy kisebb tinó ára vót /ma 2000-2500 Ft/." "Azér nem kerűt ám Csornán másra, mer igen drága vót a viselet." "Acsalogon az én időmbe már nem ment ez, csak Csornán. Szép viselet vót, de drága viselet is vót ám. Itt csak selmet viseltek, az is mind virágos selem vót. Bársont nem, csak Kapuvárott." 202. Kresz M.

: 1956/a 88. 203. Hajós E

.: 1941. 181. is hangsúlyozza: "A gartai lányok legforróbb vágya a csillagos bársony szoknya. A kevésbé tehetősek inkább elmennek szolgálni a városba, hogy a csillagos szoknyára valót minél előbb megkereshessék." 204. Drnovszky F.

: 1837. 809. 205. További párhuzamok, a XX. sz. elejéről: Szany: "Nem voltunk gazdagok. Napszámba kellett járnom, hogy ruhát vehessek." Mezőkövesd: "Akármilyen szegény is a matyó, pár öltözét ruhájának kell lennie. A "had* korogjon, csak ragyogjon" alfőldszerte ismert mondás, talán Őrájuk illik a legjobban." /Györffy I.

: 1956. 108-109./ 206. Kresz M.

: 1953. 207. Domonkos 0.

: 1957. 126. 208. Másutt női fejkötő készült ebből a kelméből, pl. Csor- , nán vagy Horvátzsidányban /NrM 60.639 ltsz. tárgy/. 209. Hasonlóan ir Hajós E.

: 1941. 175.: "A kapuváriak purucának az anyaga sikselyem, amelyben fémbeszövéses préselt virágminták vannak. Mivel ez a sikselyem nagyon drága anyag, értékéhez mérten becsülik meg s az apától a fiu örökli. Vitnyéden már bársonyból varrják a purucot." 210. Az islógnak "pillangó" elnevezése ismert volt pl. a